Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
jSzjt V. Felhasználási szerződések hatja meg. Módjában áll a kiadónak azt is megtenni, hogy egyidejűleg a művet többféle kivitelben jelenteti meg (pl. fűzött és kötött kiadás). Hangsúlyozni kell azonban: a kivitelezést illető kiadói jogok nem eredményezhetik azt, hogy a kivitelezés megváltoztatásával egyben a mű faja is megváltozzon. Tankönyvre kötött szerződés esetén pl. a kiadó — külön megállapodás nélkül — nem alkalmazhat olyan kivitelt, amelynek folytán a mű nem csak tankönyvként is forgalomba hozható (Legf. Bír. Pf. IV. 20 836/1958/16. sz.). A kivitelezésnél a kiadónak számos szempontot kell figyelembe vennie. A szerző alapvető jogaihoz tartozik például, hogy nevét a művön feltüntessék (ld. az Szjt 9. §-ánál). Kiadói vonatkozásban ezt a bírói gyakorlat úgy terjesztette ki, hogy nem elég a szerző nevét akárhol feltüntetni, az is szükséges, hogy a feltüntetés módja megfelelő legyen. Ez tehát olyan módon történjen, hogy szokásos figyelem mellett világosan és eléggé szembetűnő módon kitűnjön: ki vagy kik a mű szerzői. Ezzel összhangban megfelelőnek minősítette pl. a bíróság társszerzők nevének a könyv ún. belső címlapja hátoldalán való közlését is (Legf. Bír. Pf. I. 21 322/1964/10. sz.). Sajtójogi rendelkezések előírják továbbá, hogy a kiadvány impresszumában fel kell tüntetni az előállítás helyét, idejét és a nyomdai megrendelés törzsszámát, a nyomda (egyéb sokszorosító szerv) nevét, a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét. Bizonyos esetekben rövidített impresszum alkalma zásának is helye van [26/1959. (V. 1.) Korm. sz. r. 8. §]. Az impresszum tehát sajtóigazgatási jellegű adatokat tartalmaz. Céljában és eredetében meglehetősen különbözik ettől a kolofon, amely a mű létrejöttére vonatkozó főbb adatokat tünteti fel. Általában könyveknél kell alkalmazni az erre vonatkozó szabvány (MSz 3402-59.) előírásai szerint. Tekint ve, hogy a kolofonban feltüntetendő adatok rendszerint magukban foglalják az impresszum adatait is, a gyakorlatban az impresszum és a kolofon sok esetben nem külön-külön, hanem egyesítve szerepel. Az említett szabvánnyal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy ez jelenleg nem tartozik a kötelező szabványok közé, alkalmazásától tehát részben vagy egészben megállapodással (ti. a kiadó és a nyomda megállapodásával) eí lehet térni, kivéve a 178/1968. (M. K. 10.) MM —ÁH számú utasítás azon előírásait, amely szerint a nyomdai • ívterjedelmet és a műmellékleteket a kiadványon fel kell tüntetni. A kivitelezésnél egyébként szabványok más jellegű előírásai is kötik a kiadót. A kiadványok általában fogyasztói ár feltüntetésével kerülhetnek forgalomba. Kivételt csak a térítésmentesen szétosztásra kerülő, megrendelésre készült kiadványok jelentenek [178/1968. (M. K. 10.) MM —AH sz. ut. 35. p.]. Könyvkiadvány esetén a kiadvány árát mind a kötéstábla, mind a borítófedél és a védőborító hátsó negyedik oldalának általában a bal felső sarkában kell feltüntetni (MSz 3402-59. sz. szabvány). A mű fogyasztói árát a kiadó határozhatja meg, a könyvjellegű kiadványok vonatkozásában azonban ez nem történhetik tetszése szerint. Az alkalmazandó árformákat ugyanis jogszabály írja elő [178/1968. (M. K. 10.) MM —AHsz. ut.]. A fogyasztói árat általában a kiadvány nyomdai ívterje204
