Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések ződéskötést követően lehet, vagy kell szolgáltatni; pl. azért, mert bár a mű elkészült, azonban valamilyen oknál fogva az nincs a szerző birtokában vagy a kiadó maga kéri, hogy a szerző későbbi időpontban teljesítsen. A teljesítés idejére, ill. a határidők számítására nézve egyébként a polgári jog szabályai értelemszerűen irányadók (Ptk 282. §, PtJcé 3 — 4. §). Külön kihangsúlyozásra nem szorul, hogy a művet a szerző által véglegesnek nyilvánított formában, ill. tartalommal és a szerződésben megállapított példányszámban kell átadni. Részteljesítés esetén a mű akkor tekinthető átadottnak, amikor annak utolsó részletét is szolgáltatták (Legf. Bír. Pf. IV. 20 333/1965. sz.). A kézirat | 11. írói művet — nyilvánosságra még nem hozott mű esetén — kézirat alakjában kell szolgáltatni, méghozzá a szerződésben kikötött példányszámban és formában (Kr 5. §). Előfordulhat, hogy ezekre nincs kikötés a szerződésben. Ilyenkor azt 3 példányban és a kiadó által külön előírt formában kell benyújtani. Ennek közlése sok esetben úgy történik, hogy a kiadó írásbeli tájékoztatót állít össze a kézirat i követelményekről, amelyet a szerző rendelkezésére bocsát. A kézirat legalább egyik példányát a szerzőnek alá kell írnia. Ezt a sajtóigazgatási rendelkezések kifejezetten előírják [26/1969. (V. 1.) Korm. sz. r. 9. §]. A mű, ill. a kézirat átvételét a kiadó írásbeli elismer vénnyel köteles igazolni. A nem megfelelő formában, ill. példányszámban átadott kézirat kijavítására, ill. pótlására a kiadó nem köteles a szerzőt felhívni, csupán előzetes értesítési kötelezettsége áll fenn, magát a kijavítást, ill. pótlást (tehát a kézirat megfelelő formában történő újragépeltetését) a szerző költségére saját maga jogosult végrehajtani (Kr 5. §). A kézirat tulajdonjoga felett ellenkező megállapodás hiányában a kiadó nem rendelkezik (lásd a 25. pontnál). A kézirat elfogadása | 12. Általános polgári jogi szabály, hogy a jogosult a körülményekhez mért legrövidebb időn belül köteles meggyőzni a teljesítés megfelelő voltáról, jogszabály azonban ettől eltérően is rendelkezhet [Ptk 283. § (1) bek.]. A szerzői alkotások körében a teljesítés megvizsgálására rendszerint hosszabb idő szükséges, ezért a Vhr 23. §-a a jövőben elkészülő műveknél erre általában 2 hónapot biztosít. A Kr hatálya alá tartozó irodalmi műveknél viszont az alábbiak szerint még ez az időtartam sem elegendő. Kivételt ebből a szempontból azok a művek- jelentenek, amelyekre a kiadó a mű előzetes ismeretében kötött szerződést. Ilyenek lehetnek már korábban egv, vagy több kiadásban megjelent művek, amelyek kéziratát a kiadó még a szerződéskötés előtt elbírálta. Ilyenkor a teljesítés megfelelő voltára, tehát a mű elfogadására nézve a kiadónak külön nyilatkoznia nem kell, mivel ez a szerződéskötés tényével megtörtént. Legfeljebb ezt a körülményt a szerződéses kikötések közé kívánatos felvenni. Ezekben az esetekben tehát általában nem is keletkezhet vita a felek között a mű kiadásra alkalmasságának, a teljesítés szerződésszerű voltának kérdésében. 196
