Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

tSzjt V. Felhasználási szerződések

28. §. Szerződésértelnu'zü szabályok

28. §. (1) A felhasználó — ha jogszabály máskép]» nem rendelkezik — csak akkor szerez kizárólagos felhasználási jogot, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.

(2) A felhasználó — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át.

(3) A műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását, a felhasználási szerződés alapján átadott példány pedig eltérő szerződési kikötés hiányában a szerző tulajdonában marad.

A törvény most tárgyalt rendelkezése a felhasználási szerződések gyakorlati tapasztalatai, valamint a korábbi bírói gyakorlatban gyakrabban előfordult vitás kérdések alapján szerződésértelmező szabályokat ad. Ezeknek célja, hogy olyankor, amikor valamilyen kérdésről a szerződés hallgat, a kétféleképpen is eldönthető vitára az egyik irányban határozott választ adjon.

Ezek a szabályok egyben felhívják a felek figyelmét arra, hogy ha a szabályozott kérdések felől másként kívánnak rendelkezni, azt a szerződésben kifejezetten kössék ki, mert ellenkező esetben a törvényi értelmezés fog érvényesülni.

A törvény szemléletmódjából következik, hogy ezek az értelmező szabályok alapesetként mindig a szerzőre kedvezőbb értelmezésből indulnak ki.

Kizárólagos jogszerzés | 1. A szerző művére színpadi előadási szerződést köt. Köt hét-e ugyanarra a darabra más színházzal is szerződést? A kiadó megszerzi egy mű fordítási jogát. Engedhet-e a szerző fordítási jogot másnak? Ilyen formában szokott felmerülni a kizárólagosság kérdése. A törvény válasza a következő:

— általában a felhasználó jogszerzése nem kizárólagos;- mégis kizárólagos, ha a szerződés kifejezetten kikötötte, vagy ha jogszabály másként rendelkezik. Az utóbbi esetre az egyes műfajokkal foglalkozó különös részben számos példát találhatunk. Pl. könyvkiadásban a magyar nyelvű kiadásra és a szerződés tartalmára kizárólagos jogot szerez a kiadó (lásd a 31. §-nál), az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészi alkotásra ugyancsak kizárólagos a felhasználó joga (lásd a 47. §-nál) stb., — feltéve természetesen mindegyik esetben, hogy a szerződés nem rendelkezik máskép.

Ahol a felhasználó kizárólagos jogot szei'ez, ez mindig meghatározott felhasználási módra vagy módokra vonatkozik. Ez következik a törvénynek abból a szabályozásmódjából, amely kizárja, hogy’ a felhasználó a műre vonatkozó „minden jogot” megszerezzen, s a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulását kívánja meg (13. §). Ez a most tárgyalt szabály szempontjából azt jelenti, hogy ha a felhasználó a szerződés vagy a jogszabály alapján kizárólagos jogot szerez, ez csak azokra a felhasználási módokra vonatkozik, amelyek a jogszabályból vagy a szerződésből világosan kitűnnek, vagy amelyek az adott felhasználásmód természetes vele-176