Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 28. §. Szerződésért élmező szabályok 2. Ez az értelmező szabály is hasonló szerkezetű az előbbihez. A felhasználó rendszerint arra szerez jogot, hogy a művet maga hasznosítsa. tehát ahhoz kell kifejezett szerződési kikötés vagy jogszabályi rendelkezés. hogy a megszerzett felhasználási jogot tovább ruházhassa. Jó példája ennek egv-egy népszerűvé válf reklámfigura (pl. a Lottó-emberke alakja). Ezt a felhasználó saját propagandájának keretében használja fel, ilyen célra jogát tovább is ruházhatja, pl. filmet készíttethet a figura felhasználásával. A saját propagandán túl azonban a szerző kifejezett hozzájárulása nélkül a felhasználás jogát másra nem ruházhatja át, — ugyanakkor a felhasználó javára fennálló kizárólagosság a szerzőt is akadályozza abban, hogy olyan területen hozzájáruljon a felhasználáshoz, ami az eredeti megbízó érdekét érinti. Különös esetet rendez a felhasználási jog továbbra házasával kapcsolatban a Yhr 22. §-a. Ez arról szól. amikor a felhasználói oldalon jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján jogutódlás következik be. Ilyen eset lehet például egy kiadóvállalat feladatkörének átruházása más vállalatra, vagy egyéb hasonló vállalati átszervezés. Ezekben az esetekben a Vlír rendelkezése szerint a hatósági rendelkezés, illetve a jogszabály tényével következik be a felhasználói jogok átszállása, így a törvény most ismertetett szabálya nem kívánja meg. hogy a megszűnő, beolvadó, stb. vállalat formaszerűen tovább ruházza a jogutódra a felhasználói jogot. (A kiadói szerződésekre vonatkozóan azonban a Vhr 24. §-a kimondja azt a szabályt, hogy az átszállásról a szerzőt értesíteni kell. Véleményünk szefint ezt az eljárást kell követni az egyéb felhasználó szervezetnél bekövetkezett átszállás esetén is.) 3. Különösen a képzőművészet terén merült fel a gyakorlatban gyakran vita arról, hogy vajon a kép vagy szobor megvásárlója egyben a műre vonatkozó szerzői jogokat, vagy azok egy részét megszerezte-e? Pl. a festmény vevője megengedheti-e a kép reprodukálását, a szobor tulajdonosa készíthet-e arról másolatokat? Ha ki akarják a képzőművészeti művet állítani, elegendő-e ahhoz a tulajdonos hozzájárulása? A törvény szabálya egyértelműen eldönti azt, hogy a mű megvásárlása önmagában a szerző jogait nem érinti. A szabály fordítottjának, hogy ti. a felhasználási szerződés alapján átadott példányok eltérő szerződési kikötés hiányában a szerző tulajdonában maradnak, inkább a többszörösítésre szánt műpéldányoknál van jelentőséire. A törvényi rendelkezés következményét az egyes felhasználási szer777 járói. Éppen ezért az egyes műfajokra vonatkozó végrehajtási szabályok gondosan körülírják, hogy az általuk megadott kizárólagossági jog milyen felhasználási módra szól. s ha a felek ennél tágabb vagy szűkebb kört vesznek célba, ezt a szerződésben kifejezetten szabályozniuk kell. Hasonló gondot kell tanúsítani a szerződéskötéseknél olyan műfajokban, ahol a végrehajtási rendeletek jogszabályi erővel nem rendezik eleve a kizárólagosság kérdését. A felhasználási jog toYábh-átruházása A mű tulajdonjoga és a szerzői jog
