Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Negyedik fejezet

De szép, de jó is volna, ha itt Pécsett is lenne valamilyen lap, amelyből érdekes leírások útján szerezhetnénk tudomást a tudomány és irodalom haladásáról és nem lennénk csupán az alig megbízható szóbeszédre utalva! — így lelkesednek a fiatalok. Vannak köztük olyanok, akik titokban vagy nyíltan toliforgatók, talán beszélyekkel, versekkel is próbálkoznak és családi körben próbálják ki azokat hallgatóságukon. Aztán néhányan összeállnak és felkeresik a helybéli nyomdászt ötletükkel. Knezevich egy darabig talán bizonytalankodik, majd őt is elkapja a fiatalok lendülete és számolni kezd. Úgy tűnik, hogy talán üzletnek sem lesz rossz, ha elérnek egy bizonyos példányszámot, de, — ezt már nem mondja ki hangosan — még nagyobb hasznot ígér, ha ezzel a lappal sikerül magára, nyomdájára vonni Szepesy érdeklődését, akkor talán még ő is, mint apósa volt, püspöki nyomdász lehet! Meglesz a Lyceum, oda tankönyvek kellenek, aki ennyit áldoz a Lyceumra, az a könyvek seregét fogja kiadni, és a nyomda jelen nyomorúságos helyzetéből egy-kettőre kilábal majd... de most hagyjuk ezt, lássuk csak, mit, hogyan csináljunk. S nekiülnek terveznek, vitatkoznak, érvelnek s lassan kialakítják a leendő hetilap címét, programját. Megállapodnak abban is, hogy egyelőre nem közlik, ki szerkeszti, ki miről ír majd benne, nehogy már előre ilyen vagy olyan véleményeket, vitákat váltson ki e nagyszerű terv. Legjobb lesz, ha kezdetben a királyi privilégiumos nyomdász, Knezevich István neve alatt indítják el a hivatalos utakon, biztosabbnak látszik a siker. Knezevich — mint minden hivatalos dolgában, — most is ügyvédjével együtt állítja össze a város magisztrátusához és a Helytartótanácshoz intézendő kérvényeket, világos, pontos fogalmazásuk erre vall.

Knezevich 1832. január 26-án adja be a városi tanácshoz a két kérvényt.20 Lényegében azonos tartalmú mindkettő, jobbára inkább csak fogalmazásbeli különbség van közöttük. A pécsi tanácshoz címzettben nagyjából közli szándékát, hogy „Fünfkirchner Intelligenz Wochen-Blatt” címen hetenként kétszer megjelenő lapot kíván indítani és kéri a tanácsot, hogy a mellékelt és a Helytartótanácshoz címzett kérelmét pártfogóan terjesszék fel. A Helytartótanácshoz írott kérelemben bővebben körvonalazza elképzeléseit a kiadandó lapról. Gazdag tartalmú kiadványt vetít elénk, amikor elmondja, hogy lapja napi eseményeket, természeti eseteket, időjárásra vonatkozó jelentéseket hozna. Ugyanakkor beszámolna a piaci árakról és a piaci helyzetről, ismertetné a budai lottóhúzások eredményeit. A kedves olvasók tudomást szerezhetnek belőle a halálesetekről, a hirdetések a kereskedelem javát, a hivatalos hirdetmények pedig a közjót szolgálnák. Lenne egy rovata „Nützlich und Angenehm” — hasznos és kellemes cím alatt, mely közhasznú és szórakoztató irodalmat tartalmazna.

Szigorúan kimarad azonban minden olyan írásmű, amely a politikai helyzetre vonatkozik — ígéri, majd vállalkozásának csábító voltát azzal támasztja alá, hogy a lapot jó papíron, a szükséges példányszámban és lehető olcsó áron kívánja megjelentetni.

Ezt követően lendületes szavakkal bizonygatja, hogy milyen nagy szükség van e lapra. A tekintélyes városnak immár jelentős létszámú a lakossága,21 és mindenki előtt ismeretes, hogy az ígért sokféle ismeret milyen hasznos lenne a kereskedelemre és a forgalomra, a város lakói számára.

Az első pécsi hetilap terve

96