Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Negyedik fejezet
A Pécsi Egyetemi Könyvtár épülete Az épületet Szepesy püspök a joglyceum céljaira|emeltette, Piacsek József tervei szerint, 1830-ban. Szepesy, aki nemcsak az egyházi, de a világi — főleg jogi — tudományokban is igen járatos volt18 igen gyorsan tájékozódott mind egyházmegyéje, mind székhelye állapotát illetően. Ebben segítette, hogy mikor idejött, már tízéves püspöki ^rutinnal” rendelkezett, — másfelől az, hogy nem azon tűnődött, mit lehetne, vagy lenne jó tenni, hanem dinamikus aktivitással cselekedett és késztetett másokat is erre. Rövid pár hónap alatt átlátta hogy Pécsnek múlhatatlanul szüksége van egy felsőfokú akadémiára. — s tüstént hozzá is látott a megvalósításhoz. Alig több mint egy év alatt a várostól felajánlott telken felépíttette a leendő főiskola részére a mai Egyetemi Könyvtár épületét, majd megvette a volt pálos kolostort, (a mai Széchenyi Gimnázium) és megfelelően átalakíttatta. Ugyanakkor a vele egybeépült és addig sóraktárnak használt templomot is rendbe hozatta. Ily módon biztosította a tervezett főiskola, joglyceum előfeltételeit. — Létrehozta továbbá az ún. Lyceum-alapítványt 100500 forint alaptőkével. Az okmányt 1835. augusztus 8-án írta alá s azt az uralkodó augusztus 27-én megerősítette.19 Szepesy a Lyceumhoz külön költséggel nyomdát is alapított, — de ne vágjunk az események elébe... A vázlatosan elmondottakból látható, hogy Szepesy tervei alaposan megmozgatták a város életét. A kávéházakban sziesztázók és a Fő utcán sétálók tárgyalják a Széchenyi kezdeményezésére alapított és mostanában szervezés alatt álló Tudományos Akadémia problémáit, éppúgy, mint a fiatal írónemzedék által szerkesztett Auróra új számát. A magyar tudomány és irodalom előtt új perspektívák nyílnak, s e lelkesültséget Pécsett még csak fokozzák Szepesy elgondolásai, amelyek többsége már nem csupán terv, hanem a megvalósulás útján halad. 95 A joglyceum épülete és a templom A korábbi pálos kolostor 1832-ben lett a joglyceum otthona.
