Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Második fejezet

Sopron, Kalocsa, Debrecen és Eger. Földrajzilag Kalocsa volt a legközelebbi nyomda.4 Közel esett még Pécshez Eszék, hol ekkor a ferences barátoknak volt nyomdájuk, ezt vette át 1776-ban Divald János Márton, akinek a pécsi városi tanács is adott néha munkát.

Engel hivatkozik a környékbeli kolostorokban alkalmilag működő vándornyomdákra is. Pécs környékén Pécsváradon, Mohácson, Siklóson és Szigetváron voltak ez idő tájt kolostorok, amelyek mint a vándorló nyomdászok alkalmankénti szállásadóiként szóba jöhetnek.

A magyarországi vándornyomdászat, a vándornyomdászok működése — ma még feldolgozatlan, csak igen kis részben ismert. Ismert jeles művelői, Huszár Gál, Hoffhalter Rafael, Hoffhalter Rudolf, Bornemisza Péter és mások a reformáció XVI. sz.-i terjesztésének hősei voltak, akik egy szekéren elférő nyomtató eszközeikkel járták az országot és nyomtatták a reformáció eszméit hirdető irataikat, hitvitázó röplapjaikat. Tevékenységük igen nagy hatású volt és nem kis szerepük volt abban, hogy a .reformáció ,,utat nyitott a népi jellegű forradalmi irányzatoknak, Magyarországon is tömegmozgalommá vált.”5 Az ellenreformáció, az ország három részre szakadása véget vetett a vándornyomdászok kiterjedtebb működésének. Későbbi, XVI-XVII-XVI11. sz.-i működésükről úgyszólván semmit nem tudunk, — s ha voltak is alkalmanként vándorló nyomdászok, kikre Engel hivatkozik, azok legfeljebb valamely szerzetesi nyomda égisze alatt (vagy éppen onnan kiküldve) járhatták a környék kolostorait. Jelen esetben gondolunk itt pl. az eszéki nyomdára, amely ferences barátoké volt. No már most elképzelhető, hogy onnan jött egy vándornyomdász

Buda látképe az 1780-as években

Pollenéig József rézmetszetét Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története c. munkájából közöljük. Lamierer Katalin nyomdája — ahoi Engel a nyomdászatot tanulta — az Alsó Vízivárosban volt, mely a kép jobb oldalán látható

24