Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

II. Kamarák és objektívek

nehezékkel nyomva „összevezették " őket, majd elegyüket David- és Mangham-csapokon át kivezetve, meggyújtották.

A kilencvenes évek közepétől szép számmal akadt már csak nagyításra [18], illetve nagyításra és retusálásra [19] berendezkedett önálló „intézet" is, köztük az első, amelyik „villamos fénnyel" üzemelt, Schwarz Adolf Magyar amerikai képnagyító intézete volt Eperjesen.

Amint a kis méretre dolgozó kézi kamarák egyre elterjedtebbé váltak, úgy nőtt velük arányban a kis méretű negatívról felnagyított pigment-negatív iránti kereslet. Ezek üveglemezre készültek, de a századforduló után vesztettek népszerűségükből, és a nagyítás ezentúl inkább „magas" és normális érzékenységű, német gyártmányú, fényudvarmentes, „végtelen időkig tartó" NPG negatív-papírra történt. A nagy érzékenységű negatív-papírt főként pillanatfelvételekhez, a normális érzékenységűt diapozitívok, kontakt-másolatok készítéséhez használták fel. A Neue Photographische Gesellschaft negatív-papírjai az üvegnél jóval olcsóbbak voltak, s szemcsézetük is művészi hatásukat emelte. [20] A műkedvelők nemcsak a negatív-, de a pozitív-papír megválasztásában is jóval igényesebbnek mutatkoztak ezentúl. Miután bebizonyosodott, hogy a só-, illetőleg az albumín-papír - a klór-ezüstnek a bróm-ezüstnél kevésbé fényérzékeny volta miatt - nagyításra nem olyan jól használható, Zitkovszky Béla angol platin, szemcsés platin, Hesekiel, Büchler-féle Mignonmatt-, vagy fényes ezüst-papírra készített számukra nagyításokat. Reklám célra mind gyakrabban használtak vászonra és selyemre másolt, nagyított képeket. Ezeket az ún. fényképezési vásznakat, selymeket a gyártók a celloidin-, ariszto-, vagy bróm-ezüst papírokéval azonos emulzióval bevonva kínálták. [21]

JEGYZETEK

[1] English Patent N° 9753. June 1, 1843.

[2] Nem véletlen, hogy „ily természet után levett, életnagyságú mellképet" Darlot csak 1882-ben állított ki a párizsi világkiállításon. (A tárgylencsék választásáról és vizsgálatáról. Eder dr. után Fényképészeti Lapok, 1883:138.)

[3] Fényképészeti Lapok, 1885: 60. Fényképészeti Értesítő, 1895: 10-11.

[4] Daguerrotyp-Apparate von Voigtländer und Sohn. [...] Braunschweig. 1852: N° 34.

[5] Fényképészeti Lapok, 1884: 78-79.

[6] Stenger, Erich: The History of Photography. Its Relation to Cilivisation and Practice. [...] Easton, Pa. 1939: 86.

[7] Veress Ferenc, 1855: 855; 1862:133.

[8] Hírcsengetyű. Budapesti Víszhang, 1856: 153.

[9] Magyar Sajtó, 1856: 85:3, Kiss József téved, amikor ezeket tartja a nálunk készült legkorábbi nagyításoknak. (A magyar fényképészet múltja. Magyar Fotográfia, 1926: 1:3.)

[10] Tissandier, Gaston: A History and Handbook of Photography. [...] London, 1878:164-165.

[11] Ország Tükre, 1865: 81-82. Mayer „fényképészek számára minden megkívánható nagyságban, megpróbált objectivákat" is árult „a legolcsóbb árért". (Vasárnapi Újság, 1865: 132.)

135