Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

II. Kamarák és objektívek

[12] Különfélék. Pesti napló, 1865. március 19.

[13] Magyar Néplap, 1866. április 8. VU, 1876: 781.

[14] Photographische Notizen, 1878: 153-154. Fényképészeti Lapok, 1885: 10-101. Mudrony Soma, 1885: 264. Pécsi Újság, 1893. december 6.

[15] A tiszta, erős napfény nyáron, délidőben a petróleum-körégő fényerejének 1200-szorosát nyújtotta, még a gyenge is 600-szorosát. Érthető, hogy a magnézium-fény (100-szorosa), a villamos ívlámpa fénye (66-szorosa) sem vetekedhetett vele intenzitásában. (Fényképészeti Értesítő, 1894: 84.) Brómezüst-papírosra - napfényben - egy másodperc expozíció is elegendőnek bizonyult.

[16] A Liesegang-féle klór-ezüst-papírra nagyítógéppel (skioptikonnal), névjegy-kártya nagyságú (6x9 cm) képről 2 perc alatt teljesen kielégítő, életnagyságú pozitívot kaptak. A klór-ezüst-papírok érzékenységben elmaradtak ugyan a brom-ezüst-papíroktól, de az utóbbiaknál melegebb tónust adtak a képnek. (A bromezüst-emulsio befolyása a fényképészet fejlődésére. Fényképészeti Lapok, 1884: 101; 1887: 28.)

[17] Tissandier, i.m.: 169. Veress Ferenc, 1885g: 258, 261.

[18] Váncza Emmáé Miskolcon, Szigeti Jakabé (1856-1929) pedig Budapesten.

[19] Az Első' M. Retouche-másoló és képnagyító intézet, Hlavács Jenő, Cseminszky Imre és Jelinka L. tulajdonában; később pedig Schläger Károly Délamerikai Fényképnagyító és Photoemail mú'intézete, mindkettő Budapesten. (Fényképészeti Értesítő, 1895: III: 21.)

[20] A nagyított negatívok és pozitivek készítéséről. Fényképészeti Szemle, 1903: 38-44.

[21] Fényképészeti Értesítő, 1895: 33, 68a. Vászon és selyemképek. Az Amatőr, 1905: 345.