Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
JEGYZETEK [1] „A gelatine-nak nevezett anyagnak a coliódium felett lényeges előnye, hogy nem indifferens kötőszer, mint a coliódium, mely minden igyekezet mellett sem segít az ezüstnitrát érzékenyítésében, hanem az összeköttetéssel változó hatásba lép, mely a fényképészeti rétegnek eddigelé még el nem ért érzékenységet ád." (Veress Ferenc: A száraz eljárás keletkezése és fejlődése. Fényképészeti Lapok, 1888c: 58.) [2] Veress Ferenc: A száraz eljárás keletkezése és fejlődése. Fényképészeti Lapok, 1884d: 33. [3] Veress Ferenc, 1883c: 33; 70. [4] Veress Ferenc: A száraz eljárás keletkezése és fejlődése. Fényképészeti Lapok, 1885f: 186. [5] A. Molnár István: A negatív ezüstfürdő. (Fényképészeti vegytani tanulmány.) Fényképészeti Lapok, 1883:112. [6] Veress Ferenc, 1883c: 224; 1884b: 45. [7] Fényképészeti Lapok, 1882: 72. [8] Veress Ferenc, 1882b: 39. Obernetter J. B. nagy hírű száraz eljárása. Fényképészeti Lapok, 1884: 9. [9] Ez idő tájt többféle méretben-8x 12,11,5 x 15,5,16 x 20,26,5 x 32,5 cm - állított elő száraz lemezeket. A szövegből nem derül ki, hogy melyik méretről van szó. [10] Veress Ferenc, 1882b: 85-86; 1883c: 227-228. Veress Ferenc: Hasznos jegyzetek a brómezüst-gelatine-emulsió készítése körül. Fényképészeti Lapok, 1883g: 78. Veress Ferenc: A száraz eljárás körüli újabb tapasztalatok. Fényképészeti Lapok, 1885d: 198. [11] V: Visszapillantás a múlt évre. Fényképészeti Lapok, 1883:17. [12] Székely József (1838-1901). Szombathelyen született, majd Bécsben telepedett le, s rövid idő alatt az osztrák főváros keresett fényképészévé vált. [13] Digerálása: erjesztése [14] Debreczeni Károly: Az emulsió kimosásáról. Fényképészeti Lapok, 1882: 175-176. [15] Fényképészeti Lapok, 1882: 80. Kiss József: A magyar fényképészet múltja. Magyar Fotográfia, 1926: 6: 4-5. [16] Miskolcon, a gróf Vay-féle házban nyitott „fényirdájában" kezdte működését a hatvanas években. A kérdéses időszakban már Marosvásárhelyütt volt fényképészeti és festészeti műterme. [17] Dunky Ferenc és Kálmán császári és királyi udvari fényképészek voltak Kolozsvárott, de fényképészeti cikkek árusításával is foglalkoztak. [18] A gyakorló fényképészek pirogallus és vasoxalát előidézőt használtak, attól függően, hogy milyen tulajdonságú száraz lapokkal dolgoztak. (Veress Ferenc, 1884b: 156; 1885c: 67-68.) [19] Száraz Lapok. Fényképészeti Lapok, 1883:126-127. [20] Fényképészeti Lapok, 1883:40. Fekete Sándor: Tájképlevétel emulsiós lappal. Fényképészeti Lapok, 1883: 50-51, 58. [21] Fényképészeti Lapok, 1883: 260b. [22] A bécsi C. Haack-cég solin-üveggel készült lemezeit hat féle méretben (9 x 12-től 21 x 26 cm-ig) árusították Budapesten, de tetszés szerinti nagyságban is vállalták „küldött üveglapok" behúzását. (Fényképészeti Lapok, 1885: 20; 1886: 75.) [23] Az Angerer und Székely gelatine-emulsio lemezek gyára 18 féle méretben (9 x 12-től 47 x 58 cm-ig) hozta forgalomba lemezeit, de kívánatra, „gép-praeparatioval" 70 x 100 cm-es lapokat is készítettek. (Fényképészeti Lapok, 1884:184.) [24] A belga Désiré van Monckhoven száraz lapjait Veszprémi Párizsból hozatta. [25] Fényképészeti Lapok, 1884: 219, 251-252; 1886:141. [26] Léon Wamerke érzékenységmérője „átlátszatlan" lapba vágott, 25-30 kis nyílássorozatból áll. Az első nyílást egy, a másodikat két, a harmadikat három (és így tovább) selyempapírossal ragasztják le, majd átlátszatlan festékkel 1, 2,3.... számot nyomnak rá. 69
