Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

I. Eszközök és eszközhasználók

E skála alá helyezik a megmérendő érzékeny réteget, s adott, mindig állandó világításnál 1 másodpercig exponálják. Meghatározott összetételű és hőmérsékletű előidézővel történt kezelés után az utolsó, még látható szám adja meg a lemez érzékenységét un. Warnerke-fokokban. (Dr. Steiner Szilárd: A főt ográfiai lemezek érzékenységének meghatározása. Természettudományi Közlöny, 1913: 548.)

[27] Vegyesek. Fényképészeti Lapok, 1884: 58, 102. Veress Ferenc, 1884b: 113-116. Egy figyelemreméltó jelenség száraz eljárásunkban. Fényképészeti Lapok, 1885: 232.

[28] Veress Ferenc: A száraz eljárás körül szerzett tapasztalatok. Fényképészeti Lapok, 1885b: 23; 1885d: 222-223. Előhaladások a fényképészet terén a letűnt 1886-os évben. Fényképészeti Lapok, 1887:16.

[29] Rupprecht Mihály: Nyílt levél t. Collegáimhoz! Fényképészeti Lapok, 1887: 36-38.

[30] Csonka Géza: Budapesti levelek II. Fényképészeti Lapok, 1884: 250.

[31] Fényképészeti Lapok, 1885:18,104,124, 142. Mudrony, 1885: 265.

[32] Vegyesek. Fényképészeti Lapok, 1885: 60-61; 1886:144.

[33] Fényképészeti Lapok, 1885:221,268. Kiss József: A magyar fényképészet múltja. Magyar Fotográfia, 1926: 3: 4.

[34] Fényképészeti Lapok, 1887: 23, 43-44. 1888: 24, 65. Veress Ferenc: A száraz eljárás keletkezése és fejlődése. Fényképészeti Lapok, 1888c: 57-58. Természettudományi Közlöny, 1889: 622.

[35] „Nincs oly fényképészeti szaklap, mely bizonyos időtől fogva a hydrochinon előidézőről ne közölne valamit." William Abney hozta forgalomba 1880-ban, „Balagny volt az első ki (vele) legkiválóbban (foglalkozott)". Még 1912-ben is a legáltalánosabban elterjedt előidéző volt (Veress Ferenc: A hydrochinon előidézőről. Fényképészeti Lapok, 1888:254, 258. Szeghalmi Gyula: Hydrochinon előidéző. A Fény, 1912: 247.)

[36] Veress Ferenc, 1888a: 6, 28,104.

[37] Helyesen Lumiére.

[38] Lajos Károly főherczegné Mária Terézia őfensége mint amateur fényképész műtermünkben. Fényképészeti Lapok, 1888: 205.

[39] Veress Ferenc, 1883c: 244; 1886a: 5. Tárgymutató: 9,13, 26.

[40] Fényképészeti Lapok, 1888: 29.

[41] A száraz lemezek. Szeghalmi Gyula sajtó alatti (Amatőr fényképészek könyve című) kötetéből. Az Amatőr, 1905: 373, 381.

[42] „Minél érzékenyebb a lemez, annál szemcsésebb az emulziója. [...] Kis szemcséjű, tehát kevésbé érzékeny emulzió sokkal vékonyabb rétegben önthető, mint a nagy szemcséjű, azaz igen érzékeny." (.A jó negatív kellékei, illetve Mikor hagyjuk abba az előhívást? Fényképészeti Értesítő, 1895: 101, illetve 122-123.)

[43] Helyesen Riegler József Ede r.t. fotóipari osztálya. Budapest, VI. Rózsa utcza 55.

[44] Az „Adria" lemezek 1000 koronás díjpályázata. Az Amatőr foto almanachja. Budapest, 1908: 62-64. Az Amatőr, 1906: 366; 1907: 48-49, 57, 96. A Fény, 1907:110; 1911: 216.

[45] Sztankovszky József: A Riegler-féle szárazlemezekről. Az Amatőr, 1907:16-17.

[46] Azaz 9x12 cm-ről hibamentesen 54 x 72 cm-re nagyíthatták.

[47] Az Amatőr, 1908: 40, 176, 201-202. Az Amatőr kiállítása a Margitszigeten, a főhercegi kastélyban. Az Amatőr, 1909: 49. Sztankovszky József: Az „Erit" lemezek. Az Amatőr, 1909: 57-58. Szeghalmi Gyula: Házilag előállított diapozitív lemezek. Az Amatőr, 1909: 60. Dr. Kelen Béla: A legélesebben rajzoló anasztigmát lencse típusok és a legérzékenyebb fotográfus lemez. Természettudományi Közlöny, 1910: 573-574. A Fény, 1911:124c.

[48] Gothard, i. m.: 64. Fényképészeti Lapok, 1883:106. Veress Ferenc: A clilorezüst-gelatineemulsiós papirosok. Fényképészeti Lapok, 1887:162-163. Természettudományi Közlöny, 1889: 622-623. Fénytelen albumínpapír. Báró Hiibl leírása nyomán. Fényképészeti Értesítő, 1895: 44-45.

[49] A klórezüst-zselatin emulziós papírt Aristo-nak, a klórezüst-kollódium emulziós papírt viszont Aristotypie-nek nevezték. Az utóbbi „életbeléptetője 1865-ben Wharton Simpson vala", az előbbié pedig „Abney kapitány 1882-ben". (Veress Ferenc, 1888b: 32-33, 53. B.

70