Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
II. Kamarák és objektívek
szabadon maradt félmező alá vékony szelet celloidin-papírt helyeztek, s az fokonként ugyanolyan színűvé vált, mint a mellette lévő színes papír. A másolásra váró negatív fokát úgy állapították meg, hogy annak fedettségéhez viszonyítva 3 magasabb, vagy alacsonyabb fokozatot választottak ki, s a kiválasztott fokok fedettségéig másolták a negatív jellemző részein keresztbe fektetett papírszeletet. Előhívása után győződhettek azután meg arról, hogy helyes volt-e a választott fokozat. (Fényképészeti Szemle, 1903: 34.) Ezeket a fénymérőket később G. F. Wynne gyorsan népszerűvé vált Csalhatatlanja váltotta fel. (Az Amatőr, 1904: 6:7.) Sokan azonban egyszerűbb megoldást választottak: maguk szerkesztettek időmérő eszközt a néhány másodpercnyi expozíció megállapítására. Egy súlyosabb gombot 1 méter hosszú cérnára függesztettek fel, meglengették, és annak kimozdulása pontosan 1 másodpercet tett ki. Aki rövidebb időt kívánt - például 1/2 másodperc -, 25 centiméter hosszú ingát készített. (Az Amatőr, 1905: 228.) [3] Magyarul vakon. [4] Szeghalmi Gyula: Az expozíció. A művészi fényképezés évkönyve 1914. Budapest, 1913: 14. A német Gustav Heyde magnáliumból készült Facile actino-meterének (1904) a hajdani Decoudin-féle fénymérőhöz hasonló, korong formája volt, de ez utóbbival ellentétben, nem a korong közepén elhelyezett táblázat mutatta a helyes expozíciós időt, hanem a korong szélén elhelyezett lyukacskában jelent meg. (Coe, i.m.: 215-216.) [5] Nagel, Budapest, 1911. A munka kísérleti részét - dr. Adolf Miethe irányítása alatt - Schuller a berlini műegyetem laboratóriumában végezte. A fényérzékeny aszfaltokról szóló szigorlati dolgozatát - Rosinger Artur vegyészmérnökkel együttműködve -1907- 1908-ban nyújtotta be a budapesti műegyetemen. (I.m.: 47:2.) [6] Schuller, i.m.: 14, 50. [7] Szeghalmi Gyula, i.m.: 22-23. A fényező lemezek és filmek jelzése körül észlelhető anomáliák. A Fény, 1913: 152-154,156. Lemezérzékenység. A Fény, 1917: 9-10.