Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
II. Kamarák és objektívek
felszerelt, Block-Notes (Zsebkönyv) elnevezésű készülékével fényképezte a szerző. [44] 6 x 13-as sztereo-változatát - amely Magyarországon is forgalomban volt - Zeiss-Protarral és panorámaberendezéssel látták el. [45] Sokakban felvetődött a kérdés, vajon nem játékszer-e csupán az ilyen csöpp kis kamera? A választ jellemzői adták meg. Elsőrendű, 80 mm gyútávú objektívjei - amelyeket a legkiválóbb optikai gyárak készítettek - nagy mélységélességet biztosítottak: a 10 méternél távolabbi tájakat is egyforma élességgel rajzolták ki, képeik minden eddiginél „természetesebb" benyomást keltettek. Legtöbbjük nikkelből, „magnáliumból" készült, díszes kiállításban. Minden miniatűr gép valóságos technikai műremeknek hatott. Kézből, vagy állványra rögzítve használták őket. A lemezek érzékenysége - amelyeket hozzájuk „szabtak" - meghaladta a tekercsfilmét, amellyel szintén működőképesek voltak. A Tenax pillanatzára 1/2 mp-től 1/250 mp-ig, a Block-Notes-é fél másodperctől egy század másodpercig tartó expozíciót tett lehetővé. Az igazi megméretés idejét e parányi gépek számára a világháború hozta meg. A harctéren, az események megörökítéséhez könnyen kezelhető, kis méretű, pillanatfelvételekre alkalmas géptípus kellett, s ezek a miniatűr gépek - mint a „hadi célokra különösen alkalmas" Contessa-Duchessa, vagy az ICA Atom zsebkamara, amellyel (André) Kertész Andor is fotografált a fronton - beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a harctéri fényképező „közönséges" felvételei F/6.3-nál 1/50, F/9-nél pedig 1/25 másodperccel készültek. [46] Végül, a kis méret megváltoztatta a fénykép minőségét, mivel a felvételeket csak felnagyítva lehetett élvezni. A nagyítás azonban nemcsak technikai művelet volt - a dolgok értelmezésének alternatíváját kínálva -, de a hitelesség próbatétele is, a látottak értelmezése. Az, hogy mit mutat meg a fotográfus, mit emel ki, és mit „felejt el", jóval több - a világról formált, kristálytiszta és egyértelmű véleményalkotás - volt, mint mechanikus művelet eredménye. JEGYZETEK [1] 1 láb = 12 hüvelyk, vagy 30 cm. (Beyse, i.m.: 124-125.) [2] Erményi, i.m.: 47-48. [3] Tömösvári, i.m.: 45-46. [4] Jelentés Magyar-Ázsiában tett utazásomról. Földrajzi Közlemények, Vili. 1880: 45, 63-64. [5] Veress Ferenc, 1886a: 5-6. [6] A Thury-Amey pillanatzáró két, foglalatba zárt, az objektív lencsetagjai közé helyezett, félhold alakban kivágott, ellentétes irányban mozgó fémlemezből állott. Egy rugó felhúzásával a két lemez egymásra csúszott, a kettő félhold alakú kivágása kört formált. Az így nyitva tartott objektiven keresztül megtörténhetett a felvétel beállítása. A felhúzó kulcs újabb elfordítása révén, a két lemez lezárta az objektívet. Érintésre a rugó kioldódott, majd a két lemez ismét visszatért eredeti helyzetébe. A lemezek elmozdítását gumilabda benyomásával (levegővel) is keresztülvihették. A nyitás és zárás többszöri ismétlésével a rugó mindjobban megfeszült, a fémlemezek mozgása egyre gyorsabbá 118