Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
II. Kamarák és objektívek
[5] Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischer Untersuchungen. Von Prof. Joseph Petzval. Verlag von Conrad Adolph Hartleben. Pesth, 1843:1-2. [6] Világ, 1841 (január 20): 24. [7] Photographie Notes, 1858 (May 15): 121. [8] Akademiker Professor Dr. Joseph Petzval in Wien beleuchtet Vom Optiker Voigtländer in Braunschweig. [...] Braunschweig, 1859: 94. [9] A két, különböző lencsét egyforma görbületű felületeik mentén ragasztják össze. [10] A két lencsét vékony légréteg választja el egymástól. A légréteg vastagságának csökkentése, vagy növelése változtatja meg az objektív gyújtótávolságát. [11] Voigtländer, i. m.: 98. [12] Ezt maga az érdekelt Veress Ferencnek is megerősítette, amikor ez utóbbi, 1855-ben, a párizsi általános iparműkiállításra (világkiállításra) utaztában, Martint felkereste, és eltársalgott vele. (Fényképészeti Lapok, 1882: 152.) [13] Martin levele Voigtländerhez. 1858. október 18. (Voigtländer, i. m.: 94.) Martin következtetését akkoriban aligha vonhatta le, hiszen a jelenség magyarázatával csak 1844-ben szolgált Claudet. (Comptes rendus de VAcadémie des sciences, 1844: XVIII: 954-955.) „A színtelenítő lencse /achromatische Linse) mindig két üvegdarabból van összeállítva, melyeknek különböző szóróerejük van, az az: egyik lencse vegytani gyúpontja bizonyos távolságban van láttani gyúpontjától, de [...] alakjának megfelelőleg, valamivel közelebb, vagy távolabb fekszik a láttani gyuponthoz." (Tömösvári, i. m.: 49-50.) [14] Photographie Notes, 1858: 121. [15] „Rekeszelés nélkül a képnek csak a közepe volt éles, ezért a németek kör alakú lemezeket gyártottak." (M. Edmond de Valicourt ä M. Charles Chevalier. 1846. In: Chevalier, Charles: Guide du photographe. [...] Paris, 1854: III: 36-37.) „Minden tárgylencsével beállított kép a camera matt üvegén kisebb-nagyobb kör alakban mutatkozik. Ezen körnek átmérője független a diaphragma átmérőjének nagyságától. A gömbölyű képnek csak egy része mutatkozik élesen, ezen élesség a középponttól kezdve mindinkább elterjed a kép szélei felé, ha kisebb diaphragmát alkalmazunk. Képzeljünk ezen körbe egy derékszögű négyzetet [...], s megkapjuk a legnagyobb lap nagyságát, melyet a lencse tökéletes képpel befed." (A tárgylencsék. Fétiyképészeti Lapok, 1883:157.) [16] Az első, Petzval-objektívvel készült arcfelvétel alá jegyzett, Anton Martin kezétől származó, francia nyelvű szöveg tanúsága szerint. [17] 1 hüvelyk = 2,61 centiméter. [18] Photographische Korrespondenz, 1921: 261. [19] Photographie Notes, 1858 (December 15) :292. [20] Voigtländer, i. m.: 84. „Egy, a negyvenes években Weibeltől (Waibl) már nagyon elócskult [...] vala az első apparátusom, melyet az [...] édes anyám vett [...], midőn 18 éves valék." Fényképészeti álomképek. Veress Ferencztől. Fényképészeti Lapok, 1882: 97.) [21] Photographie Notes, 1858 (August 1): 178. [22] „A Voigtländer és fia által szerkesztett látiegyenlitó' (orthoscopisch) lencsék [...] rajza a legtávolabbi lemezszögletig'éles [...]. A látiegyenlitó lencsék [...] nyílása kisebb, és ezért több világosság tartatik vissza, azért a fény behatásának ideje kissé meghosszabbítandó. [...] Egy jó nemleges kép [...] jó világítás mellett 18-25 mp alatt előállítható." (Tömösvári, i. m.: 51-52.) [23] dr. Erményi Lajos: Petzval József élete és érdemei. Kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. Budapest, 1906: 27. [24] „A" 10570. A szabadalom leírása. (Voigtländer, i. m.: 102.) [25] Braunschweig, 1857. december 14. (La Furniere, le 23 Janvier, 1858.) [26] Voigtländer, i. m.: 98. [27] Bécs, 1858. március 20. (Photographie Notes, 1858: 97.) [28] Photographie Notes, 1858: 121. [29] Photographie Notes, 1858 (May 15): 118. [30] Az optikai eszközökben minden, a fénysugár útjába álló, átlátszatlan akadály neve, 108
