Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
90 III. fejszét legfeljebb a licenciaszerződések körében sajátos variánsok megállapítását alapozhatja meg, aminthogy - ugyancsak speciális előírások érvényesülése ellenére - nem szolgálhat önálló szerződésfajták megállapítására az a körülmény, hogy a licenciaszerződés alanyai más-más államhoz tartoznak, legfeljebb a „nemzetközi” jelző használatát indokolja. Az elhatárolásnál szerepet játszó két elemmel behatóbban kell foglalkoznunk. Egyrészt a műszaki jelleg, másrészt a szerződés tárgyát képező megoldás oltalmi struktúrájának a licenciaszerződés definíciója során játszott szerepét fogom a következőkben részletesebb elemzés alá venni. 12. A műszaki jelleg szerepe Itt lényegében azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy csupán a tág értelemben vett műszaki (1. erről a 13. pontban) alkotások felhasználására irányuló megállapodások zőségét, a licenciafogalom túlhaladottságát különösen az NDK jogirodalma hangsúlyozza. Ld. erre LINDEN, illetőleg SCHÖNFELD id. cikkeit. Hasonlóan MARKIEWICZ: id. cikk. Ezek az álláspontok a licenciaszerződések alkalmazását kizárólag külkereskedelmi relációban látják lehetségesnek, ehhez képest a licenciaszerzödést, mint a külkereskedelmi ügyletek egy variánsát definiálják. Ld. erre különösen MÜLLER-SCHÜNFELD: id. cikk, továbbá M. M. BOGUSZLAVSZKIJ: ,,Pravovüje voproszü tyehnyicseszkoj pomoscsi SZSZSZR inosztrannüm goszudarsztvam i licenzionnüje dogovorü”, Izd. Akagyemii Nauk SZSZSZR, Moszkva, 1963., 180. és köv. old. Ugyanakkor a belsőinformáció-áramlást szervező szerződések - akkor is, ha más terminológia kerül alkalmazásra, pl. Nachnutzungsvertrag - lényegében azonos feltételeket, tartalmi elemeket mutatnak, mint a licenciaszerződések. Ld. „Leistungsrecht 1.”, Lehr- und Studienmaterial zum Wirtschaftsrecht, Heft 7., Staatsverlag der DDR, Berlin, 1973., 134. és köv. old., illetőleg SATROV: id. cikk.
