Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

A szerződés fogalma és fajai 91 vonhatók-e a licenciaszerződések fogalmi körébe, vagy ide­tartoznak-e pl. a védjegyre, általában árujelzőkre, ipari min­tákra vonatkozó felhasználási szerződések is. Erre vonat­kozóan az elmélet álláspontja inkább indirekt módon kö­vetkeztethető ki. Azok a szerzők, akik a „parttalan” licen­ciafogalom hívei, természetesen ezeket a szerződéseket is licenciaszerződéseknek minősítik.16 Azok viszont, akik a li­cenciaszerződés közvetett tárgyának műszaki jellegét hang­súlyozzák, feltehetően a korlátozott fogalmi kör hívei.17 Kétségtelen - bár ez aligha döntő elméleti érv hogy mind a gyakorlatban, mind a normatív szabályokban megtalál­juk a védjegylicencia megjelölést.18 Az iparjogvédelem kategóriával jelölt, a gazdasági fejlő­dés következtében történelmileg kialakult jelenségcsoport alapjában három - viszonylag elkülönült, de összetartozó - területet foglal magában: a műszaki jellegű alkotásokra vo­natkozó - általában találmányi-szabadalmi jogként tárgyalt- jogviszonyokat, a vállalat és az áru megjelöléséhez fűződő jogviszonyokat, tehát a tág értelemben vett „goodwill” te­rületét, s végül a versenyjogot.19 E három speciális terü­letet elsősorban az kapcsolja össze, hogy az e körben érvé­nyesülő jogintézmények kiemelkedő funkciója - szemben a szellemi alkotások másik nagy területével, a szerzői joggal- gazdasági jellegű, elsősorban a jogosultak gazdasági ér-16 Ld. az 1. lábjegyzetben hivatkozott forrásokat. 17 Ld. a 2. lábjegyzetben idézett álláspontokat. 18 így az 1969. évi IX. tv. (Vt.) 8. §-a is használja a védjegy-licencia­­szerződés megjelölést. 19 Ld. erre különösen VLLÁGHY M.: „Gazdaságpolitika és polgári jog”, Budapest, 1969. Doktori értekezés, Kézirat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom