Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
11. fejezet gyakorlási kényszer elvének rögzítése során gyakorlásként értékeli nem csupán a szabadalom tárgyának a szabadalom jogosultja által történő használatba vételét, hanem az erre általa harmadik személyeknek adott engedélyt (licenciát) is. (Utalást találunk a lajstromozás kérdéseit szabályozó 41. §ban is.) Nem szabályozta a licenciaszerződéseket az 1875. évi XXXVII. te. (Kereskedelmi Törvény) sem, amely pedig a szellemi alkotások másik nagy területére, a szerzői jog körébe tartozó kiadói szerződésekre viszonylag részletes rendelkezéseket tartalmazott. Szabályozás hiányában a licenciaszerződések feltételeit - magánjogunk ugyancsak nem kodifikált normáinak keretében - a gyakorlat alakította ki. E gyakorlat irányításában elvileg a bíróságok állásfoglalásai, döntései játszhattak szerepet, azonban a licenciaszerződésekkel kapcsolatos bírói gyakorlat sem mondható gazdagnak, csupán két jelentősebb kúriai döntés érdemel említést.37 Hasonlóan kevéssé gazdag a témával kapcsolatos elméleti tevékenység, a praktikus célú, kommentár-jellegű művek mellett38 lényegében Beck Salamon munkájára utalhatunk.39 A II. világháború után, a szocialista gazdasági és társadalmi rend kialakulása szükségessé tette a jogrendszer adekvát átalakítását is. Ennek során természetesen elsősorban a fontosabb területek, alapvető jogágak átfogó kodifikációjára 37 így a Kúria C. 1566/1904. sz. ítélete a licenciaadót terhelő, és a fenntartási illeték fizetésére irányuló kötelezettség elmulasztására épülő kártérítési igény megalapozottsága, a K. P. II. 535/1938. sz. Ítélete a licenciaszerződés lajstromozásának jogkövetkezményei tekintetében foglal állást. 38 így HOFF Gy.: „Szabadalmi jog", Pécs, 1939. 39 BECK S.: „Szabadalmi jog", (Magyar magánjog, szerk. SZLADITS K., Budapest, 1941. Grill, I. kötet). 76
