Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 77 került sor, a szabadalmi jog, illetőleg - tágabban - az iparjogvédelem jogterületének újraszabályozása csak a 6o-as években került napirendre. Az új szabályozásig tehát a licenciaszerződések tekintetében is a korábbi szabadalmi törvény szabályai (pontosabban szabályozásának hiánya) érvényesültek. A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz történő adaptálást - a szükséges mértékben - elsősorban nem polgári jogi jellegű szabályok tükrözték, hanem inkább pénzügyi-igazgatási rendelkezések, így elsősorban a külkereskedelem állami monopóliumának elvéből folyó engedélyezési rend szabályai. Ami a licenciaszerződések polgári jogi tartalmát, feltételeit illeti, ezek kialakítása továbbra is a gyakorlat feladata maradt, de természetesen az 1959. évi IV. tv.-nyel, a Polgári törvénykönyvvel átfogóan szabályozott általános szerződési szabályok a licenciaszerződésekre is alkalmazást nyertek. Számottevő bírói praxisról, illetőleg a témát érintő elméleti-jogirodalmi tevékenységről azonban a találmányi-szabadalmi jog rekodifikálásáig, illetőleg a kodifikációs munkák megindulásáig nem számolhatunk be. Hatályos szabadalmi törvényünknek, az 1969. évi II. tv.-nek (Szt.) egyik sajátossága, hogy - szemben a korábbi törvény megoldásával és a külföldi szabadalmi törvények többségével - tudatosan szabályozási körébe vonja a találmányok hasznosítását szervező szerződéseket is.40 Ha nem is kimerítő részletességgel, de a 17-20. §§-ban lerögzíti a hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) definícióját, a lajstromozás következményeit, a szerződő felek leg-40 Közös sajátossága ez a szellemi alkotások jogterületét újraszabályozó törvényeinknek. Ld. erre BENÁRD A.: „A szellemi alkotások kodifikációja”, Magyar Jog, 1969. 1.