Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása

70 II. fejezet tekezlet határozatában is, amely az elfogadott szerződésmin­tákat azzal rendelte kiadni és az érdekelt államoknak meg­küldeni, hogy azokat a tagországok szervezetei „belátásuk szerint” használják fel, messzemenően hangsúlyozva ezzel ezeknek a dokumentumoknak kizárólag segítő, orientáló és figyelemfelhívó jellegét. Az elfogadott szerződésminták lényegében azonos szerke­zeti felépítést mutatnak (természetesen a szerződési variáns sajátosságaira épülő bizonyos eltérésekkel, kiegészítésekkel, pl. a védjegylicencia esetén). A mintaszerződések az alábbi feltételeket, feltételcsoportokat tartalmazzák: a szerződő fe­lek; a szerződésben használt fogalmak meghatározása, a szerződés tárgya; a műszaki dokumentációval kapcsolatos kérdések; továbbfejlesztés; szavatosság és felelősség; mű­szaki segítségnyújtás; a díjfizetés szabályai; adó- és illeték­viselés; tájékoztatás és elszámolás; a bizalmas kezelés kö­telezettsége; jogszavatossági kérdések; a szerződésből folyó viták rendezése, alkalmazandó jog; a szerződés hatálybalé­pése és megszűnése; egyéb kérdések (pl. reklám stb.). Te­kintettel a szerződésminták nemkötelező jellegére, nyilván­való, hogy ezeket a feltételeket a konkrét szerződést kötő felek kiegészíthetik, átformálhatják, akár egészen félretehe­­tik, mégsem hiábavaló néhány jellegzetes feltételre külön is felhívni a figyelmet. Az ismételten hangsúlyozott diszpoziti­­vitás ellenére sem lesz mindig könnyű - indokolt esetben sem - egy KGST-szerv által „ajánlott” minta feltételeitől eltérni. A munkacsoport arra törekedett, hogy ezek a szub­­szidiariter érvényesülő feltételek valóban „tipikusak” legye­nek, tükrözzék a kialakult gyakorlatot is. (Ennek során az sem közömbös szempont, hogy a tipikus feltételek lehető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom