Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 61 zíti.18 Üjabb átfogó szabályozásra került sor a nemzetközi gazdasági szerződésekről szóló 1976. évi törvény (GIW) keretében, amelynek 176-186. §-ai részletesen szabályozzák a licenciaszerződések lényeges feltételeit.19 (Egyébként a fent hivatkozott egyéb szabályok is viszonylag részletes szabályozást nyújtanak.) A licenciaszerződésekre vonatkozó normák kiterjednek mind a tőkés országokkal, mind a szocialista államokkal folytatott licenciakereskedelemre, bár az irodalomban olykor nyomatékosan hangsúlyozzák az utóbbi terület sajátosságait.20 Meg kell még jegyeznünk, hogy bár a feltalálói tanúsítványhoz közelálló „Wirtschaftspatent”-tel oltalmazott megoldás tekintetében a vállalatok abszolút szerkezetű diszpozíciós joggal nem rendelkeznek, s ehhez képest a mások által történő felhasználás nem igényli az oltalmi jogosult engedélyét, a felhasználási viszonyokat szervező Nutz-18 Verordnung über den Erwerb, die Vergabe und den Austausch von Lizenzen zwischen Partnern aus der DDR und Partnern ausserhalb der DDR (GBl, 1965. II. 45.) Ehhez kapcsolódnak további - végrehajtási - jogszabályok, pl. a pénzügyi feltételek (GBl, 1965. II. 48.), a feltalálói díjazás (GBl, 1965. II. 50.), az adózás stb. kérdései tekintetében. Ld. részletesen FEIGE-SEIFFERT: id. mű. 19 Gesetz über internationale Wirtschaftsverträge (GBl, 1976. I. 61.). Ld. erről részletesen M. MÜLLER-G. SCHÖNFELD: „Gesetz über internationale Wirtschaftsverträge - ein konstruktiver Beitrag Zur Verwirklichung der Prinzipien der Schlussakte von Helsinki”, Neuerer, 1976. 6. 20 A különbségekre tekintettel nem tartja alkalmazhatónak a licenciaszerződés megjelölést a KGST-államok közötti kapcsolatokban G. SCHÖNFELD: ,,Rechtsprobleme der Übergabe wissenschaftlichtechnischer Ergebnisse im Rahmen der wissenschaftlich-technischen Zusammenarbeit der Mitgliedstaaten des RGW”, Staat und Recht, 1975. 6. A szocialista partnerek közötti szerződésekre a „tudományos-műszaki eredményekre vonatkozó nemzetközi hasznosítási szerződés” fogalmat javasolja. Mind az NDK jogalkotása, mind a KGST-normák azonban változatlanul a licenciaszerződés terminológiájával operálnak.
