Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
A szerződés fogalma és fajai i*3 fajtánál a licencia, az engedély viszonylag nagyobb - bár korántsem kizárólagos - szerepet játszik. A szabadalmi licenciaszerződések súlya, aránya, amint erre utaltam, csökkenő tendenciát mutat. A másik variáns a kizárólag knowhow szolgáltatására irányuló licenciaszerződés, amelynél az engedélyadás jelentősége erősen háttérbe szorul, kiszélesedik viszont a licenciaadó pozitív tartalmú szolgáltatásainak köre. Az ilyen szerződések száma, aránya jelentős emelkedést mutat. A harmadik változat a védjegy-licenciaszerződés, amelynél a műszaki aspektusok csak közvetve jutnak szerephez.78 Amint erre ismételten rámutattam, a leggyakoribb változat, a tipikus licenciaszerződés - vegyes jellegű, elsősorban az első két változatot (szabadalmazott találmány és know-how) olvasztja össze, de igen gyakori, különösen a legfejlettebb, kooperációs szerződésbe áthajló licenciaszerződések esetén, hogy a műszaki megoldások felhasználása mellett a megjelölés, védjegy használatára is feljogosítja a licenciavevőt. A szerződési tárgy sajátosságaira épülő osztályozás mellett más szempontok alapján is csoportosíthatjuk a licenciaszerződéseket. így különbséget tehetünk abban a tekintetben, milyen széles a licenciavevő által történő felhasználás köre, nevezetesen csak előállításra és használatra, vagy a licencia alapján gyártott termék értékesítésére is jogosult-e, 78 Vannak, akik (így REIMER: „Vettbewerbs - und Warenzeichenrecht", C. Heymann, München/Köln/Berlin, 1967. 347. old.) tagadják a védjegylicencia lehetőségét. Az uralkodó álláspont szerint védjegyre is adható licencia (ez jogszabályokban is tükröződik, ld. Vt. 8. §). Más kérdés, hogy pl. a megtévesztés veszélye semmisséghez vezethet.
