Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
124 111. fejezet esetleg a kérdéses műszaki megoldást csak a lehetséges felhasználások egy szűkebb körére nézve használhatja-e fel. Különböztethetünk a hasznosítás territorialitása. alapján is. A licenciavevő hasznosítási jogai korlátozódhatnak egy országra, vagy kiterjedhetnek több országra is. Nemzetközi licenciaszerződések gyakori feltétele a lehetséges piacok felosztása, ennek különböző variánsaival. Részben ez utóbbi csoportosítással is kapcsolatos a licenciaszerződések szokásos felosztása kizárólagos és egyszerű licenciára.79 Egyszerű licencia esetén a szerződés tárgyát képező műszaki megoldást a licenciavevő - a szerződés feltételeinek megfelelően - hasznosíthatja, azonban a licenciaadó egyrészt maga is megőrzi hasznosítási jogát, másrészt mással is köthet azonos tárgyú licenciaszerződést. Kizárólagos licencia esetén a licenciaadó az adott ország területére nézve a licenciavevőn kívül más részére nem adhat engedélyt, sőt az adott megoldást maga sem hasznosíthatja. (Az egyszerű és kizárólagos licencia közötti különbség természetesen a licenciadíj mértékében is tükröződik.) Ismeretes - és a praxisban gyakoribb - a kizárólagos licenciának egy enyhébb változata is, amikor ugyan a licenciaadó nem jogosult mással azonos tárgyú szerződést kötni, de nincs elzárva a kérdéses megoldásnak saját tevékenységi körében történő további felhasználásától (sőt, esetleg kötelessége lehet annak továbbfejlesztése, tökéletesítése).80 Végül említést érdemel az allicencia csete, amikor is a 79 Ld. VILÁGHY ,,A szellemi alkotások joga”, 102. old., STUMPF „Der Lizenzvertrag”, 159. és köv. old., TROLLER: id. mű, II. kötet 943. és köv. old., REIMER: id. mű 462. és köv. old. 80 TROLLER: id. mű, II. k. 943. old.
