Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

T I 8

111. fejezet

legzetessé. Ezért messzemenően egyetértek azzal a nézettel, hogy a licenciaszerződések modelljét a know-how elemeket (illetőleg azokat is) tartalmazó szerződések képezik,69 s ezt kíséreltem meg a fentiekben kifejteni, illetőleg ennek konzekvenciáit a fogalommeghatározás terén is levonni.

b) A licenciaszerződések helye a szerződések rendszerében

Ha az előbbiekben definiált és tartalmi vizsgálat alá vont szerződésfajtát, a licenciaszerződést a polgári jogi szerződések rendszerében el kívánjuk helyezni, lényegében három kérdésre keressük a választ: beleillik-e a hagyományos szerződéstípusok valamelyikébe; ha nem, tehát ha elismerjük egy önálló, sui generis licenciaszerződés létét, melyek ennek jellegzetes, megkülönböztető vonásai; ez utóbbi esetben milyen segítséget nyújthat a többi szerződéstípusra épülő analógia?

Az első kérdésre viszonylag egyszerű a válasz. Igen ritka ma már az olyan nézet, amely - elsősorban a már érintett és bírált tulajdoni koncepció inerciája, túlélése következményeként - a fizikai dolgok forgalmát, használatát szabályozó szerződések kategóriáiba kívánná besorolni a licenciaszerződéseket.70 Hagyományosan az adásvétel, a bérlet, a ha-69 Ld. LINDEN: id. cikk.

70 Az ezzel kapcsolatos irodalmi állásfoglalásokra és bírósági gyakorlatra Id. TROLLER: id. mű, II. köt. 938. és köv. old., REIMER: id. mű 461. és köv. old., STUMPF (Lizenzvertrag, 46. és köv. old.), KNAP: id. cikk, továbbá V. DOLEZlL: „A licenciafzerzödés”, Studie z mezinárodniho práva, 1957. III.