Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
102 III. fejezet talán feleslegesnek ítélik a know-how definiálását.42 Különösen jellemző ez a common law rendszerekre, amelyek köztudottan amúgysem definíciópártiak.43 Természetesen eseti bírósági döntésekben sor kerül állásfoglalásra, ezekből azonban nehezen lehet egységes, absztrahált fogalomra következtetni. Ugyancsak általános jelenség, hogy jogszabályi definícióval egyetlen jogrendszerben sem találkozunk.44 A knowhow fogalmát illetően tehát elsősorban az elmélet, a jogirodalom kísérleteire támaszkodhatunk. Abban egységesnek mondhatók a különböző álláspontok, hogy a know-how olyan műszaki megoldás, információ, amely használati értékkel, s erre támaszkodva csereértékkel is bír, forgalomképes. Az információ értékét az jelenti, hogy annak megszerzője megtakarítja a kísérletekre, próbálkozásokra fordított időt és költséget.45 Az erre a közös ál-42 Ld. R. G. LLOYD: „A »know-how« hasznosítása és jogi oltalma az Egyesült Királyság jogrendjében és gyakorlatában” c. előadását a MIÉ keretében (Budapest, 1971. jún. 14., Kézirat). T. A. BLANCO WHITE: ,,Agreement for the sale of »know-how«’’ c. tanulmányában rámutat az elhatárolás fontosságára rendkívül gyakorlati, nevezetesen adóügyi szempontból. Ld. erre DEMIN: id. mű is. 45 Ld. erre EÖRSI Gy. ,,Összehasonlító polgári jog”, 121. old. 44 Legfeljebb közvetve, pl. az igazgatási-engedélyezési vagy pénzügyi normákban. Ilyen közvetett utalást tartalmaz az Szt. 18. § (5) bek.-e, amikor „ . . . a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokéról beszél. A Ptk. novellája során a magyar jogalkotó - mondhatni egyedülálló - kísérletet tett a know-how legális definíciójára, amely szerint: ,,86. § (3) bek. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak, (4) bek. A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is.” 45 így a Saltman Engineering Ltd c/a Campbell Ltd ügyben (1948/63 RPC 203.) hozott döntés rámutat arra, hogy ,, . . . az alperesek . . . megtakarították maguknak a szükséges információknak akár az ere-
