Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

A szerződés fogalma és fajai

105

láspontra épülő nézetek azonban divergálnak attól függően, milyen szerepet szánnak a fogalomalkotás során a műszaki alkotások intézményes oltalmának. Az ún. maradékelmélet szerint nem tekinthető know-how-nak az a műszaki megoldás, amely speciális, intézményes oltalomban (pl. szabadalomban) részesül.46 Az ún. absztrakciós elmélet szerint a know-how széles körű fogalom, minden forgalomképes műszaki megoldást ennek körébe kell vonni, függetlenül annak esetleges intézményesített oltalmától.47 Álláspontom szerint az utóbbi elmélet meggyőző. A know-how végeredményben nem a műszaki alkotások egy bizonyos - alacsonyabb szintű - kategóriája, hanem átfogó megjelölése minden, egy bizonyos, a rutintevékenység szintjét meghaladó,48 gyakorlatban felhasználható és hasznos műszaki megoldásnak. Ezeknek a megoldásoknak egy része speciális okaimat, pl. szabadalmi oltalmat élvez. A szabadalmi oltalom léte

deti rajzokból, akár az e rajzok alapján készült szerszámokból való megszerzésével járó fáradságot...” A Cour de Cassation 15. 7. 66. (Ann. 1967. p. 225.) sz. ítéletében aláhúzta, hogy áz olyan infor-< mációkért, amelyek hosszas kutatások és költséges ,,tapogatózások” folytatását takarították meg, ellenszolgáltatás jár. (Idézi P. DEVÁNT-R. PLASSERAUD-R. GUTMANN-H. JACQUELJN-M. LEMOINE: „Brevets d’invention”, Dalloz, Paris, 1971. 137. és köv. old.)

46 Ez tekinthető többségi álláspontnak. Hazai irodalmunkban különösen GAZDA: id. mű, ill. az AIPPI Magyar Csoportjának javaslata.

47 Ld. VILÁGHY M.: ,,A know-how problémája”, Újítók Lapja, 1968. 3., ill. „A szellemi alkotások joga", 115. és köv. old.

48 GAZDA-KÖVESDI-VIDA: id. mű 199. old. helyesen mutat rá arra, hogy a köteles ismeretek körébe tartozó információkat nem helyes know-how-nak minősíteni, még ha esetenként fizetnek is érte. Ez persze megint csak a know-how értékének relativitására utal. Hasonlóan Y. EMINESCU: „Szocialisztyicseszkoje goszudarsztvo, pravo i naucsno-tyehnyicseszkaja revoljucija”, Moszkva, 1975. Jurigyicseszkaja Lityeratura, 267. és köv. old.