Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén

A monopóliumok szerepe

61. Az előző variánsok esetén tipikusan hasonló erejű — horizontális vagy vertikális kapcsolatban álló — versenytársak kapcsolataival számoltunk. Más a helyzet akkor, ha a partnerek egyike jelentős gazdasági erőfölénnyé bír, monopol(vagy oligopol-) helyzetben van. Az iparjogvédelmi intézmények jelentősége itt kettős. Egyrészt alkalmasak lehetnek a monopolszituációk létrehozására, erősítésére, másrészt eszközöket kínálhatnak a káros monopolhelyzetek, a piaci erőfölénynyel történő visszaélés elleni küzdelemben.

A klasszikus szabadversenyhez képest a monopóliumok kialakulása eltorzítja a gazdasági, piaci struktúrát. Ezért az iparjogvédelmi normák már viszonylag korán tükrözték az ellenük folytatott harc, a verseny szabadsága megóvásának törekvéseit. Az antitrust törvényhozás, a kartellkoúálozó és -szabályozó normák218 ellenére — úgy tűnik — visszafordíthatatlan tendencia a gazdasági koncentráció. (Ennek közgazdasági értékelése, elemzése nem a jelen mü feladata. Arra azonban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a gazdasági koncentráció vitathatatlan gazdasági, népgazdasági előnyökkel is jár, a munkamegosztás szükségszerű velejárója, növeli a kockázatvállalási erőt, biztosítéka az átgondolt, hosszú távú váiialati stratégia kialakításának, amire különösen a műszaki fejlesztés szempontjából van szükség. Ezek az előnyök akkor sem vitathatók, ha torzulásokhoz, aszimmetriákhoz, esetenként a „fúzió eufóriájához” vezetnek.219 Egyébként ilyen eufória felülről is táplálható, amint arra szemléletes példát nyújt hazánk vállalati struktúrájának — sokak által jogosan kritizált — egészségtelen alakulása, amit napjainkban kísérlünk meg átformálni, nemegyszer azonban a „ló másik oldalának” veszélyeit is felidézve.) Mamutvállalatok, különösen a multinacionális, transznacionális cégek súlya, szerepe korunk gazdaságának egyik jellemzője, s a monopóliumok határokon túllépő, nemzetközi, sőt nemzetek fölötti jellege további sajátos problémákat, érdek-összeütközéseket teremt.220 A multinacionális vállalatok domináló szerepe a technológia forgalmazásában vagy akár a védjegypraxisban különösen a fejlődő országok érdekei szempontjából jelenthetnek — az esetek többségében jogos — sérelmeket (erről ld. később is).

A domináns piaci pozícióban levő monopolcégek érdekei a nagyságrendjük által nyújtott előnyös lehetőségek fenntartását, sőt szélesítését diktálják. Nagyságuk, gazdasági erejük lehetőséget nyújt az átfogó és távlati vállalati stratégia

2,8 Az USA antitrust-jogának bemutatására, történeti elemzésére és értékelésére G. C. Thompson— G. P. Brady: Text, Cases and Materials on Antitrust Fundamentals, St. Paul, Minn. 1979.; Id még Hanák A.: A gazdasági verseny és jogi szabályozása a fejlett tőkés országokban, GJ 1978/1—2.; részletes elemzését adja hazai irodalmunkban a kérdéskomplexusnak Vörös, op. cit.

219 Mádl F.: Az Európai Gazdasági Közösség joga, Budapest, 1974. kül. pp. 50. et seq. A legújabb amerikai tendenciákra cf. az USA Igazságügy-minisztériuma Antitrust Division-ja által kiadott „Guidelines for Vertical Restraints” (Trade Regulation Reports. No. 687. Part. II. 30. I. 85.)

220 Szentes, op. cit.

90