Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
hoz vezethet. Az intimszféra, a privacy, a magántitok absztraktan is oltalmat igénylő személyiségi érdekek, de sajátos színekkel jelentkezik ez a — különösen gazdaságilag kiaknázható — alkotások vonatkozásában (know-how, nyilvánosságra hozatal joga stb.). Csupán jelezni szerettem volna az általános — polgári jogi — személyiségvédelem és az alkotók személyiségi érdekeinek sajátos oltalma közötti kapcsolatot és bizonyos eltéréseket. Az oltalom adekvát eszköztárának kiépítése a közös és eltérő vonások mélyebb elemzését igényli. De lege lata — a magyar polgári jog szempontjából — különösebb aggályok nem merülnek fel, hiszen polgári jogunk konzekvensen vallott és a kodifikációban is rögzített elve a párhuzamos oltalmak igényelhetőségének elve.149 A szellemi alkotások területét vizsgálva bizonyos arányeltolódást figyelhetünk meg. A szerzői jog szabályai nagyobb nyomatékkai és részletesebben juttatják kifejezésre a személyiségi jellegű érdekek oltalmát, mint az iparjogvédelem jogterületére eső alkotásfajtákra vonatkozó normák. Ebben szerepet játszhat a történeti fejlődés is, de nyilvánvalóan a két alkotásfajta objektív eltérései is. Az iparjogvédelmi intézményekkel oltalmazott alkotásfajtáknál a gazdasági-vagyoni aspektusok erőteljesebben érvényesülnek, másrészt az oltalmazhatósági kritériumok nagyobb objektiválást, mérce-standardizálást tesznek lehetővé (és igényelnek is), mint a hangsúlyozottan individuális szerzői alkotásoknál.150 Ezt figyelembe véve is, aligha kétséges, hogy a műszaki alkotások vonatkozásában sem csupán a gazdasági kiaknázhatóság jogi biztosítékait kell kiépíteni, hanem az alkotók személyiségierkölcsi érdekeit, társadalmi elismerését szolgáló, kreativitását ösztönző jogi előírások részletesebb kiépítése is kívánatos. 51. Ami az alkotók vagyoni természetű érdekeinek oltalmát illeti, a szocialista jogirodalom és tételes jog álláspontja szerint ennek biztosítására — összhangban a nemzetközi tradíciókkal — a leginkább a polgári jog szabályozási módszerei alkalmasak. Az elmélet ugyan arra is utal, hogy az alkotó szellemi munka — ha természetesen más minőségű, magasabb rendű is — alapjában ugyancsak munka, tehát teoretikusan az alkotó érdekeinek oltalma munkajogias szabályozással is biztosítható, részben a személyiségi és vagyoni aspektusok szoros összefonódására, részben pragmatikus meggondolásokra is tekintettel, a célszerű megoldás a polgári jogra jellemző abszolút szerkezetű oltalom kiépítés».. (Nem feledhetjük el természetesen, hogy a kreatív elem egyre inkább velejárója a „rutin”-munkának is, s ezt a kreativitást az általános-normatív, tehát munkajogias szabályozás is ösztönözni alkalmas és hivatott. Bizonyos szint fölött azonban kívánatos a speciális ösztönzés, s ennek a mércének meghúzása az adott állam, társadalom fejlettségi szintjétől éppúgy függ, mint tudatos fejlesztési koncepcióitól.) Az alkotó számára alkotása tekintetében nyújtott kizárólagos jellegű jogosultság — közvetett és automatikus módon — alkalmas arra, hogy vagyoni természetű érdekei érvényesüléséhez a kellő 14íl Ptk. 87.§ (I) bek. Ld. Lontai E.: Szerzői jog, in: Állam- és Jogtudományi Enciklopédia, Budapest, 1981. II. köt. 150 Troller, op. rit. (28. lj.), kül. II. köt. pp. 704. et seq.; Kopff, op. cit. (24. lj.); Lontai, op. cit. (24. lj.); K. Knap—M. Opl’tová: Das Erfindungswesen der neueren Rechtslehre und Rechtssprechung in der Tschechoslowakei. GRUR Int. 1983/5. 70