Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén

Az iparjogvédelem nemzetközi rendszere sem büszkélkedhet azzal — azonkívül, hogy pl. a WIPO célkitűzései között az alkotó tevékenység előmozdításaösztönzése kiemelt helyen szerepel —, hogy a személyes jellegű érdekeket megfelelő súllyal tükrözné. Mindössze a PUE-nek már hivatkozott — a londoni revízió során beiktatott — 4,er cikkére utalhatunk, amely lerögzíti, hogy a feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi okmányok őt e minőségében feltüntessék.

50. Az emberi személyiség értékelése is társadalmi feltételezettségü, hiszen az ember „zoon politikon”, egyéni kvalitásai, értékei társadalmi környezetben létezhetnek, fejlődhetnek. A személyiség kibontakoztatásához a jog még az átlagosnál is szerényebb eszköztárral járulhat hozzá, de erről a hozzájárulásról nem mondhat le. A személyiség védelmét okkal tekinti az egész szocialista jogrendszer egyik alapvető feladatának, s ebben szinte mindegyik jogágazat sajátos eszközeivel, módszereivel, szankcióival nyújthat segítséget. Kodifikációban is tükröződő — úgyszólván egységes — elméleti álláspontja a magyar civilisztikának, hogy a polgári jognak is feladata és lehetősége sajátos eszközeivel oltalmazni a személyiséget, a személyes érdekeket.145 Nem vitatható a polgári jognak ez a feladata még akkor sem, ha joggal állapítja meg Sólyom, hogy a személyiségi jogok modern fejlődése egyrészt az absztrakció, másrészt a politizálódás irányába mutat.146

A szellemi alkotásokkal kapcsolatos vizsgálódások sajátos, polgári jogon belüli problémákat vetnek fel. A polgári jogi normák ugyanis oltalmazni kívánják az „absztrakt” személyiséget, tehát a minden embert diszkriminációmentesen megillető érdekvédelmet fogalmazzák meg, másrészt sajátos oltalmat kívánnak nyújtani egy különösen értékes ,,emberfajtá”-nak, a kreatív embernek. Az alkotók érdekei azonban bizonyos sajátosságokat mutatnak, amelyek a megközelítés, szabályozás során honorálandók. Ilyen specifikumként utalok arra, hogy az alkotó ember személyiségének polgári jogi védelménél nem lehet elvonatkoztatni az alkotástól, mint eredménytől, tehát a jogi szabályozás fogódzópontja valamilyen módon „materializált” eredmény. Az alkotó ember védelménél a jog — bevallva-tagadva — valamilyen mércét is állít fel, akár közvetve is valamilyen alsó határt, alkotásminimumot meghatározva. Ugyancsak sajátos problémákat jelent a szellemi alkotások vonatkozásában a személyiségi, és vagyoni érdekek (és jogosultságok) szerves, Jánusz-arcu egysége.147

Az általános személyiségi jogi oltalmat és az alkotók sajátos érdekeinek oltalmát szolgáló normák között nem ritkák az átfedések. Csak utalásszerűén. A névhez való jog nyilván az általános személyiségi jogok körébe tartozik, de egyúttal az alkotó névjoga, alkotói minőségének elismeréséhez fűződő érdeke specifikus vonásokat is mutat. A jóhírnév védelme minden embert megillet, de sajátos hangsúllyal jelentkezik ez az üzleti kapcsolatokban,148 az alkotó és alkotása „presztízsének”, jó hírének sérelme hatványozott hátrányok-145 Világhy, op. cit. (21,24, 33. lj.); Boytha, op. cit. (26 lj.); Asztalos, op. cit. (18 lj.); ellenk. Sárándi I.: A magyar polgári jog alapelvei, ELTE Acta XIX. (1976).

146 Sólyom, op. cit. (69. lj.), kül. pp. 13. et seq.

147 Boytha, op. cit. (26. lj.), Világhy, op. cit. (21, 33. lj.).

148 A névjog és jó hírnév, illetőleg a személyiségi jog és versenyjog sajátos összefüggéseire Id. C. Fernández-Nóvoa: Der Schutz von Name, Stimme und eigenem Bild gegen eine Verwendung in der Werbung (Right of Publicity) im spanischen Recht, GRUR Int. 1983/6—7.

69