Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
tőén a viszonylag erős, terjeszkedő, ipari termelésének színvonalát műszaki fejlesztéssel is biztosító tőkés vállalatok érdekeit kívánta tükrözni. Feladata az volt, hogy az új termékek elhelyezését, az abból származó extraprofitot azzal is biztosítsa, hogy a termékekben megtestesülő űj műszaki gondolatot, találmányt (és nem kevésbé az áru népszerűségét, vonzerejét szolgáló megjelöléseket) védő jogintézmények vonatkozásában a nemzetközi forgalmat megkönnyítő közelítést, nagyban-egészben hasonló feltételeket nyújtson. A szabályozási modell tehát a gazdaságilag nagyjából egyenlő erejű, szabadalmakkal és védjegyekkel rendelkező tőkés vállalatok, posszibilis versenytársak kapcsolata volt. Ez a történetileg szükségszerűen így alakult modell alapjában a hatályos intézményrendszert is jellemzi, még akkor is, ha egyrészt — soványan és rendszerint közvetett módon — az általános „közérdek” is hangot kap a PUE-előírásokban, másrészt a PUE-tagországok homogén jellegének a II. világháború utáni megbomlása, a szocialista és fejlődő országok — létszámukkal persze korántsem arányban álló befolyású — megjelenése a nemzetközi iparjogvédelem porondján bizonyos hatást gyakorolt az intézményrendszer alakulására vagy gyakorlati érvényesülésére. Ezzel korántsem kívánok prejudikálm és eleve azt a következtetést levonni, hogy a PUE „mellényét” teljesen újra kell gombolni (vagy akár a szemétbe dobni), hiszen egyoldalúan a tőkés vállalkozók érdekeit tükrözi. Sőt pnma facie úgy tűnik, annak is köszönhetően, hogy elvei, szabályai kellő absztraktsággal — és a nemzeti törvényhozás számára nagy szabadságfokot biztosítva —kerültek megfogalmazásra, lényegében, alapvető változtatások nélkül korunkban is alkalmas feltételrendszert ad a — kétségtelenül bonyolultabbá, heterogénebbé vált — kapcsolatok csatornázásához. Az értékítélet megalapozottsága és az esetleges módosítások szükségességét és irányait illető javaslatok felvázolása érdekében mélyebb elemzés kívánatos. Az érdekek, érdek-összeütközések vizsgálata, az ezeket tükrözni, feloldani kívánó jogintézmények adekvát jellegének értékelése nem korlátozódhat csak a PUE intézményrendszerére. Az iparjogvédelmi együttműködés nemzetközi rendszerében a PUE és mellékegyezményei csak bizonyos általános kereteket képviselnek. Legalább ugyanilyen (ha nem nagyobb) súllyal jelentkeznek az egyes jogrendszerek iparjogvédelmi intézményei és szabályai. A szükséges mértékig, esetenként csak vázlatosan, illusztrációszerüen, vizsgálnunk kell az egyes jogrendszerek megoldásait, eltérő vagy azonos jellegét, az eltérések okait, azok elvi vagy esetleges — pl. jogrendszert összefüggésekből, tradíciókból fakadó — természetét, az egységesítés vagy legalábbis közelítés esélyeit stb. A következőkben megkísérlem vázlatosan áttekinteni az innovációs folyamat jellegzetes szereplőinek érdekeit, lehetőleg a szokásos érdekpárok összefüggésében, illetőleg bemutatni, hogyan tükröződnek (tükröződhetnek) ezek az érdekek a jogi szabályozásban, a szabályozás egyes variánsaiban. így foglalkozom a versenytár5* 67
