Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén 1. A PUE modellje 48. Amint ezt az I. fejezetben elemeztem, a nemzetközi együttműködést igénylő — és serkentő — innovációs tevékenység bonyolult, többszörösen összefonódó kapcsolatok, kapcsolatrendszerek keretében bontakozik ki. Ezekben a különböző szintű és irányú (makro- és mikroszintü, vertikális és horizontális) kapcsolatokban, társadalmi viszonyokban számos — eltérő jellegű és érdekű — partner összehangolt együttműködéséi kell megszervezni. Az innovációs láncolat a kutatástól a gyártáselőkészítésen és a tulajdonképpeni termelésen át az értékesítés, forgalmazás, marketingtevékenység fázisáig húzódik, korszerű gazdasági tevékenység esetén rendszerint az országhatárokat sem tisztelve. A folyamat alfája, kiindulópontja (bár a láncolat későbbi fázisaiban sem elhanyagolható a szerepe) az alkotó ember, ómegája, végállomása pedig az, akiért, akinek szükségletei mind magasabb szinten történő kielégítéséért mozgásba hozni az egész láncolatot á társadalmi fejlődés által diktált törvényszerűség, a fogyasztó. A tevékenységi láncolat különböző fázisait, pozicióit reprezentáló személyek, szervezetek sajátos érdekeik rugóitól jönnek mozgásba. Ezeket az érdekeket felismerni, összeütközésüket, konfliktusaikat feloldani és harmonikus szintézisbe hozni, ennek során az érdekek helyes hierarchiáját megállapítani, esetenként sajátos preferenciákkal erősíteni-ösztönözni — nem kizárólag, talán nem is elsősorban, de — a jog, ezen belül az iparjogvédelem eszközeivel, intézményeivel és szabályaival is lehetséges és szükséges. A jogi szabályozás szükségképpen absztrahált, az adott társadalmi viszonyok leggyakoribb, tipikus (esetleg fejleszteni, előnyben részesíteni kívánt) variánsaira épít, megválasztja szabályozási „modell)él". Ahhoz, hogy megalapozottan értékeljük az iparjogvédelem intézményrendszerét és — esetleg — módosításának indokoltságát, meg kell vizsgálnunk, milyen modellre épül, azaz milyen társadalmi viszonyokat tekint tipikusnak, ezekben a kapcsolatokban melyik tényező érdekeit tartja preferálandónak. A II. fejezetben felvázoltam az iparjogvédelmi együttműködés nemzetközi jogi kereteit, intézményrendszerét. Nos, némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a PUE és mellékegyezményei által keretbe foglalt iparjogvédelmi rendszer alapve-66
