Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
érdekek kompromisszumos harmóniáját nem sikerül megteremteni, ha a frontok megmerevednek, elvileg nem lehet kizárni egy olyan következményt, amely az Unió .zakadásához vezet, ahhoz nevezetesen, hogy a fejlődő országok tömegesen Kilépnek, és esetleg külön uniót hoznak létre. Úgy tűnik, a fejlődő országok — eredeti javaslataikhoz képest — tettek engedményt, jelenlegi javaslataik kevésbé radikálisak. Ebből arra lehet következtetni, hogy alapjában előnyösnek ítélik az univerzális rendszer fenntartását. Aligha kétséges, hogy ez az érdek a többi országcsoport szempontjából is meghatározó. Nem vitásan az eredeti PUE-modell homogeneitása megbomlásával erőteljesebben konfrontálnak a különböző érdekek, ez azonban a békés együttélés általános jelensége. Az univerzális együttműködést biztosító intézményrendszer önmagában olyan jelentős érdek, amelyhez való ragaszkodás — esetenként engedmények árán, az elfogadott kompromisszumok megalapozottságát érintő indokolt aggályok ellenére — valamennyi érdekelt ország számára kívánatos. A revízió — eddigi — utolsó felvonása a szemben álló álláspontok megmerevedéséről tanúskodik. Az 1984. február—márciusban tartott konferencia egyik fő témában sem jutott eredményre. Ezért a konferencia megfontolásra ajánlotta a PUE — 1984. szeptemberében összehívandó — rendkívüli közgyűlésének egy „konzultációs mechanizmus” alkalmazását, annak eldöntése érdekében, mikor kívánatos a diplomáciai konferencia következő „felvonásáénak megrendezése.142 A konzultációk azóta is folynak, a diplomáciai konferencia folytatására. A revíziós konferencia „melléktermékeként” (mintegy a sikertelenség kompenzálásául) került napirendre a WIPO kezdeményezésére egy új, az anyagi jogi egységesítést elősegítő nemzetközi megállapodás előkészítése. A szakértői bizottság napirendjén jelenleg a következő kérdések szerepelnek: a feltaláló bejelentés-előtti publikációjával kapcsolatos „türelmi idő”; a feltaláló megnevezése és a bejelentői jogosultság igazolása a bejelentés során; a bejelentési naphoz fűződő jogkövetkezmények, s ennek minimális feltételei; az igénypont szerkesztése; a találmány egységének kérdései; az eljárási oltalom hatálya a termék tekintetében; a korábbi elsőbbségű bejelentések újdonság (igény-) rontó hatása.A tanácskozások során részletes összehasonlító elemzésekre és az új megállapodás tervezetének elkészítésére került sor. A szakértők úgy ítélik meg, hogy az új, a szabadalmazhatóság feltételeinek harmonizálását elősegítő univerzális egyezmény megkötésére már 1988-ban lehetőség nyílik.143 142 Prop. ind. 1984/6. részletesen WIPO-Doc. PR/DC/50—59. Számosán úgy vélik, a napirenden szereplő vitás kérdések — akár kompromisszumos — megoldása kevés eséllyel kecsegtet, ezért célszerűbb volna a revíziós konferenciák sorozatába egy hosszabb „gondolkodási időt” beiktatni. A konzultációk, szakértői (szükebb körű) tanácskozások azóta is folynak. 143 Részletesen Parragh G.-né. A szabadalmi jogszabályok összehangolására irányuló törekvések a Szellemi Tulajdon Világszervezete területén, SZK 1986/9. 5 65
