Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
személyiségi jogokat hangsúlyozó jelentősége van. A tagországok ugyanis nem vállaltak olyan értelmű kötelezettséget, hogy a felfedezőket valamilyen sajátos jogi védelemben vagy anyagi elismerésben részesítik. Ennek eldöntése a nemzeti jogalkotás kompetenciájába tartozik, néhány szocialista országban van is intézményes oltalma a felfedezéseknek. Az egyezmény alapján bárki kérheti felfedezésének nemzetközi regisztrálását, amihez szükséges valamely — erre felhatalmazott — tudományos intézmény (akadémia, egyetem), nyilatkozata. A lajstromozás a felfedezés szerzőjét, illetőleg a prioritást illetően — megdönthető — vélelmet alapít. Mellékegyezmények az árujelzők területén 28. Az oltalmat érdemlő árujelzők területén a legszélesebb körű és leggazdagabb hagyományokra visszatekintő nemzetközi együttműködés a védjegyjog körében vezetett eredményekhez.87 Hasonlóan a fenthivatkozott Strasbourgi Megállapodáshoz, alapvetően technikai-informatikai együttműködést valósít meg a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására. 1957-ben kötött Nizzai Megállapodás. (Az 1967-ben Stockholmban és 1977-ben Genfben felülvizsgált megállapodásnak jelenleg 33 tagja van.88) A nizzai unió tagországai kötelesek — akár fő, akár kisegítő rendszerként — a védjegyjogi eljárások, nyilvántartások stb. során a nemzetközi osztályozást alkalmazni. A megállapodás a védjeggyel ellátható termékeket 34, a szolgáltatásokat 8 osztályba sorolja. A nemzetközileg egységesített osztályozás messzemenően megkönnyiti mind a vizsgáló hatóságok, mind a bejelentők vagy más érdekeltek szempontjából a védjegyoltalommal kapcsolatos nyilvántartást, vizsgálatot. A Nizzai Megállapodást továbbfejleszti, más megközelítésű osztályozást bevezetve az 1973-ban Becsben kötött megállapodás a védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozásáról. (Ezt a megállapodást eddig 19 ország — köztük Magyarország — írta alá, de még csak öten ratifikálták, s így még nem lépett hatályba.) 29. Az egész nemzetközi iparjogvédelmi rendszer legrégibb, s egyben az együttműködésnek — az univerzális egyezmények sorában — legintenzívebb, valóban érdemi kooperációt megvalósító mellékegyezménye az 1891-ben kötött Madridi Megállapodás a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozásáról. (Az 1900-ban Brüsszelben, 1911-ben Washingtonban, 1925-ben Hágában, 1934-ben Londonban, 1957-ben Nizzában és 1967-ben Stockholmban felülvizsgált egyezménynek jelenleg 28 ország a tagja.89) 87 Ezekre — a 45. lj.-ben hivatkozott forrásokon kívül — különösen Bognár Iné.: Iparjogvédelmi kézikönyv (szerk. Tasnádi E.) Budapest, 1974. 88 A stockholmi szöveg Magyarországon kihirdetve az 1970. évi 18. tvr-rel. 89 A stockholmi szöveg Magyarországon kihirdetve az 1973. évi 29. tvr.-rel. 43
