Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
24. A szabadalmi oltalom tartalmával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket — mint láttuk — maga a PUE tartalmazza. A szabadalmazhatóság feltételei egységesítésének — univerzális jelleggel — még nem jöttek létre a feltételei.(Bár jelenleg szakértői bizottsági szinten egy olyan új univerzális egyezmény előkészítő munkái folynak, amely részben a materiális feltételek egységesitését is szolgálná. Cf. 47. pont.) Ezért a szabadalmakat érintő mellékegyezmények elsősorban az eljárást megkönnyítő, egyszerűsítő, alapjában technikai kérdéseket fognak át. A szabadalmi bejelentések alapos és gyors vizsgálata-értékelése a vizsgáló hatóságokat egyre nehezebb feladatok elé állítja, figyelemmel a vizsgálat során alapul veendő dokumentumok rohamosan növekvő volumenére, az információk inflációjára. Különösen fontos a már megadott (vagy közzétett) más szabadalmakkal való összehasonlítás, de ez önmagában is gigászi (vagy augiászi) feladat. Ezt megkönnyítendő kötötték meg 1971-ben a nemzetközi szabadalmi osztályozásra vonatkozó Strasbourg-i Megállapodást. (Jelenleg — itt és a továbbiakban az 1984. január 1-i állapotot alapul véve — 27 tagja van az IPC uniónak, de a gyakorlatban ennél jóval több ország használja fel előírásait, igy Magyarország is.) Ez az egységes osztályozás (amelyet az adott országok vagy kizárólagosan, vagy — nemzeti osztályozási rendszerüket is fenntartva — kiegészítő jelleggel alkalmazhatnak) jelentősen megkönnyíti a szabadalmi információs kutatásokat és vizsgálatokat. Az NSZO 8 szekciót, ezen belül további osztályokat, alosztályokat, fő- és alcsoportokat tartalmaz, összesen mintegy 50.000 jelzettel. Közismert, hogy a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák stb.) felhasználása találmányi szintű megoldások kidolgozása során egyre növekvő jelentőségű. A jogrendszerek többsége lehetővé is teszi az ilyen eljárások (esetleg az így előállított termékek, sőt magának a mikroorganizmus törzsnek) szabadalmaztatását. A szabadalmi eljárás során számos jogrendszer megköveteli — figyelemmel a mikroorganizmus specifikumaira — annak letétbe helyezését Ez bonyolult és költséges megoldásokat, a letétek kezelésére alkalmas intézmények létesítését stb. igényel. Ezért nagy jelentőségű az ezen a területen kívánatos együttműködést szolgáló, a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismerésére kötött 1977. évi Budapesti Szerződés (jelenleg 19 tagja van78). A szerződés jelentősége, hogy megkíméli a bejelentőket a többszöri, párhuzamos letétbe helyezéstől.79 A tagországok hatóságai kötelesek elismerni a más ország olyan intézményénél (űn. nemzetközi letéteményes szerv) történő letétbe helyezést, amely bizonyos feltételeknek megfelel, nevezetesen vállalja, hogy Mellékegyezmények a műszaki alkotások területén 78 Magyarországon kihirdetve az 1981. évi 1. sz. tvr-rel. 79 A Budapesti Szerződés részletes értékelésére ld. különösen Palágyi T.: Mikroorganizmusok letétbe helyezése a szabadalmazási eljárásban és a Budapesti Megállapodás, M1E Közleményei, 16.; Parragh G.-nf..: A Budapesti Megállapodás néhány jellemzője és alkalmazásának perspektívái, ibid. 39
