Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
mikroorganizmus letétbe helyezését bármely tagország joghatósága alá tartozó személytől elfogad, azt legalább 30 évig őrzi, arról elismervényt, ún. életképességi bizonylatot, illetőleg a jogosultaknak mintát ad. 25. A szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi, alapvetően eljárási jellegű együttműködés talán legjelentősebb eredménye az 1970-ben Washingtonban kötött 1984-ben korszerűsített — egyezmény, a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT). A szerződésnek jelenleg 40 tagja van. s így — „fiatal korára” is tekintettel — az egyik legnépszerűbb mellékegyezménynek minősíthető (a szocialista országok közül Bulgária, a KNDK, Magyarország, Románia és a Szovjetunió tagja a szerződésnek80). A PCT lényege az, hogy jelentősen olcsóbbá, egyszerűbbé (és megalapozottabbá) teszi a szabadalmi bejelentési eljárást abban az esetben, ha az érdekelt találmányára több országban kíván oltalmat szerezni.81 Az oltalmak territoriális jellege, az oltalmi függetlenség elve értelmében ugyanis elvileg ugyanannyi szabadalmi bejelentést kell — esetleg az uniós elsőbbségre támaszkodva — tenni, mint ahány országban kíván a bejelentő oltalmat nyerni találmányára. Nyilvánvaló, hogy az igazán színvonalas, feltehetően széles körben értékesíthető találmányok esetén ez számos párhuzamos eljárást, növekvő költségeket igényel, s emellett — az adott ország szabadalmi szabályaitól és elbírálási gyakorlatától függő — kockázattal is jár. A PCT szabályai alapján lehetséges, hogy egyetlen bejelentéssel (egy nyelven, egyféle alakiságokkal, egy helyen benyújtva) tetszés szerinti számú országban nyerhessen oltalmat. A PCT eljárási jellegű egyezmény, nem garantálja, hogy a bejelentő valóban minden megjelölt országban elnyeri a szabadalmat, ennek eldöntése végső fokon az adott ország szabadalmi hatóságától, illetőleg szabadalmi előírásaitól függ. Nem nemzetközi szabadalmat ígér tehát a PCT, hanem a „nemzeti szakasz” előtti eljárást könnyíti meg, ad a továbbfolytatás tekintetében hozandó döntéshez megalapozott információt. Az átvevő hivatalnál — az egységesített alakiságoknak82 megfelelően — benyújtott nemzetközi bejelentés alapján kétféle vizsgálatra kerülhet sor. Az első, az ún. nemzetközi kutatás kötelezően lefolytatandó, a második fázis, a nemzetközi 80 Magyarországon kihirdetve az 1980. évi 14. tvr.-rel. Parragh G.-né: A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) mélyreható módosítása mint a PCT rendszere továbbfejlesztésének feltétele és biztosítéka, SZK 1984/7. 81 A gyakorlati tapasztalatok szerint 3—4 országra irányuló PCT-bejelentés esetén már olcsóbb az eljárás, mint a párhuzamos nemzeti eljárások igénybevételénél. Ld. erre O. Leberl: A szabadalmi rendszer nemzetközi fejlődése: PCT—EPÜ—KGST, MIÉ Közleményei, 16. A szakirodalom mindamellett felhívja a figyelmet bizonyos hátrányokra is, így Palágyi T. in: Iparjogvédelmi kézikönyv, Budapest, 1986. pp. 350. et seq. Népszerűségére utal mindenesetre, hogy hatályának első 7 évében 30,000 PCT-szerinti bejelentést nyújtottak be. 82 A magyar Szabadalmi törvény megalkotása során messzemenően tekintettel volt a kodifikátor a PCT — akkor még tervezetben megfogalmazott — követelményeire, s a megfelelő összhang a KGST tagállamok között kötött lipcsei megállapodás kapcsán is biztosított. 40
