Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
I. Bevezetés
kooperáció a nemzeti iparjogvédelmi szabályok adta keretek között elemezhető valóban. Ehhez képest az értekezésben dominál az egyes jogrendszerek megoldásainak összevetése, értékelése, a harmonizáció létének vagy esélyeinek vizsgálata, az ezzel kapcsolatos feladatok megfogalmazása. Az iparjogvédelem intézményrendszerének, nemzetközi kereteinek bemutatása indokolja — a szükséges mértékig — a történeti fejlődés elemzését is, a történeti megközelítés azonban nem domináns módszere a munkának, éppen az aktuális problémákra koncentrálás elsődleges súlya folytán. Az aktualitás szem előtt tartása határolja be a felhasznált forrásanyag kiválasztását is. Az értekezés által választott megközelités monografikus munkákban ritkán tükröződik. Ezért elsősorban jogszabályokra, esetenként bírósági gyakorlatra, nemzetközi szervezetek dokumentumaira, illetőleg a téma egyes vonatkozásait érintő — általában rövidebb terjedelmü — cikkekre, tanulmányokra támaszkodhattam. Az iparjogvédelem intézményeinek erős gazdaságkötöttsége folytán, ha nem is minősíthető a jelen mü valóban interdiszciplinárisnak, az elsődleges jogi, jogtudományi megközelítés mellett szükségképpen utalnom kellett az adott kérdések közgazdasági vonatkozásaira is. Különösen áll ez az egyes megoldási variánsok értékelésére, előnyeik és hátrányaik összevetésére. Ennek során (pl. a KGST keretében folyó jogegységesítésre vonatkozó fejtegetéseknél) a hazai gazdaságirányítási koncepciókká1, gazdaságpolitikai célkitűzésekkel való konformitás szükségessége nyilvánvalóan hatást gyakorolt javaslataim megfogalmazására. Nem tekintettem az értekezés feladatának egyes elméleti kérdések mélyebb elemzését, a nézetek ütköztetését, az érvek értékelését és elmélyítését. Az iparjogvédelem intézményrendszere — amint erre utaltam — számos jogrendszeri problémát is felvet. A mü alapvető célkitűzése, markáns praxisorientáltsága aligha engedte volna meg az ezzel kapcsolatos kérdések árnyaltabb elemzését, legalábbis nem a kívánatosnak ítélt arányok megbomlásának veszélye nélkül. Az iparjogvédelem aktuális intézményrendszerét kiinduló adottságnak tekintettem, elvi-elméleti aggályaimat inkább csak jeleztem. A feldolgozás szükségessé tette a többirányú megközelítést, nevezetesen az adott jogi megoldások kereteire építő vizsgálódást, az érdekek, érdek-összeütközések szempontjából történő elemzést és értékelést, illetőleg a — részben az egyes intézményeken belül, részben azokon áthatóan, absztrahálhatóan — jelentkező tendenciák bemutatását. Ez a módszer alig tett kivédhetővé bizonyos ismétléseket, átfedése két. Ugyanaz a kérdéskör tehát ismételten is tárgyalásra kerül, bár másmás összefüggésbe ágyazva, más-más megközelítéssel és hangsúllyal. A témaválasztás praxisorientáltsága mellőzhetetlenné tette végül, hogy ne álljak meg a tendenciák elemzésénél, elvi értékelésénél, hanem törekedjem konkrét javaslatokat is megfogalmazni a nemzetközi együttműködés egyes problémái, illetőleg a hazai jogalkotás és jogalkalmazás terén hasznosítható megoldások tekintetében. 23
