Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

I. Bevezetés

11. A II. fejezet az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszeréi mutatja be, a Párizsi Uniós Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó mellékegyezményeket, illetőleg az uniók szervezeti-működési keretéül szolgáló WIPO-t. Felvázolja a PUE történeti alakulását, az univerzalitásra törekvés eredményeit, tárgyalja az egyezmény alapvető elveit és szabályait. Áttekintést ad a PUE-hoz kapcsolódó, különböző jellegű mellékegyezményekről, azok sajátosságairól. Elemzi a PUE aktuális revíziója kapcsán felmerülő vitás kérdéseket. (Ez a fejezet jórészt leíró jellegű. Ezt részben a PUE viszonylag átfogó — hazai irodalmunkban kevéssé fellelhető — bemutatásának igénye, részben az indokolja, hogy a következő fejezetek fejtegetéseinek illusztrációs anyagáról ad tömör összefoglalást.)

A III. fejezet az iparjogvédelmi szabályozás során figyelembe veendő érdekeket, érdek-összeütközéseket vizsgálja, különös tekintettel a PUE hagyományos modelljének alapvetően a versenytársak kapcsolatára építő jellegének értékelésére és kritikájára. Egyes iparjogvédelmi intézmények szabályozási variánsaival illusztrálva mutatja be az alkotók, a versenytársak, a fogyasztók érdekeit, a parciális és a közérdekek, az egyes országok sajátos érdekei, a regionális és az univerzális szintű érdekek lehetséges konfliktusait. Aláhúzza az érdekek helyes harmonizációjának az iparjogvédelem eszközeivel is történő előmozdításának szükségességét.

A IV. fejezet az iparjogvédelem területének aktuális tendencián elemzi, nevezetesen az egység, az univerzalitás erősítése irányában ható centripetális és az iparjogvédelem hagyományos rendszerét erodáló centrifugális tendenciákat. Tételeinek igazolására részletes bizonyító anyagot sorakoztat fel az iparjogvédelem egyes részleteiről, nevezetesen az oltalmi kör alakulása, az oltalmi formák gazdagodása, az iparjogvédelem területén alkalmazott szerződésfajták, a regionalitás növekvő szerepe, a hagyományos elvek új, sajátos (pl. környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi) megközelítése tekintetében.

Az V. fejezet — az előző fejezetek megállapításaira építve — a jogegységesítés, a jogközelítés esélyeit és kívánatos módszereit tárgyalja. Végül a VI. fejezet — inkább tézisszerüen — megfogalmaz bizonyos következtetéseke t és javaslatokat az univerzális és regionális (KGST) iparjogvédelmi integráció kapcsán felmerülő kérdésekre nézve kialakítandó álláspontokat, illetőleg a hazai jogalkotás és jogalkalmazás feladatait illetően.

A monográfia felépítése

24