Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
bavétel kikényszerítésére is felhasználhatók az iparjogvédelmi normák, tehát az importnak olyan minősítése, amely nem tekintendő tényleges hasznosításnak.483* Fel kell azonban hívni a figyelmet egyrészt arra, hogy nem kizárólag az iparjogvédelem intézményei alkalmasak az ilyen célok elérésére. Az igazgatási jellegű normák, hatósági árszabályozás, a külkereskedelem ellenőrzése és irányítása adott esetben hatékonyabbak lehetnek, mint az iparjogvédelmi előírások. Másrészt a túlzottan radikális szankciók riasztó hatást is gyakorolhatnak. Néhány fejlődő ország szigorúbb szabályozása a technológiaimport jelentős csökkenését eredményezte. Igen meggondolkoztató, távlatilag valódi érdekeket szolgál-e a szankciók erősítése. A nemzetközi statisztika tanúsága szerint igen elenyésző a fejlődő országok saját, önálló találmányainak és az egymás közötti technológiaforgalomnak az aránya.484 Aligha szolgálná fejlődésüket egy radikális szakítás és a belterjes technológiaáramlásra szűkülés. Inkább a vonzó atmoszféra kialakítása, mint a szankciók kívánt mértéken túli szigorítása kecsegtet eredménnyel. Árujelzők, földrajzi jelzések 129. Erről a területről korábban joggal állapíthattuk meg, hogy jelentőségük növekszik, szélesedik az oltalmazható jelzésfajták spektruma, gazdagodnak az oltalmi variánsok. Bizonyos törekvések azonban itt is a hagyományos megoldások ellen jelentkeznek. Részben ezen a területen is, különösen a védjegyjog szabályozásában erősödik — az előző pontban érintett — törekvés a használati kényszer hatékonyabb érvényesítésére, az import korlátozására, másrészt — amint pl. a Közös Piac praxisában láttuk — a párhuzamos import megkönnyítése, a jogkimerítés elvének érvényesítése kerül előtérbe.485 Ahol radikálisabb elképzelések érvényesülnek, az elsősorban nem a védjegyjog, a vállalathoz kötött jelzések területe, hanem a szélesebb régiókhoz tartozásra utaló, kollektív érdekeket tükröző jelzésfajták jogterülete, a származási jelzéseké és az eredetmegjelöléseké. Ezeket a földrajzi jelzésekei speciális oltalom illeti meg, egyaránt kifejezésre juttatva az adott régió termelőinek, kereskedőinek és a fogyasztóknak érdekeit. (A korszerű védjegyjogi szabályozás és gyakorlat is általában megtagadja az oltalmat az olyan jelzésektől, amelyek a fogyasztót a termék eredete tekintetében tévedésbe ejthetik, félrevezethetik.) Az, hogy a földrajzi megjelölések hatékonyabb oltalmának kiépítését szorgalmazzák, nem eróziós jelenség, sőt az intézmény univerzalitásának irányába hat. A fejlődő országok oldaláról azonban sajátos kívánságok fogalmazódnak meg.486 483 Ezzel kapcsolatban részletesen Stumpf, op. cit.; Greif, op. cit.; Kunz-Hollstem, op. dt. (135. lj.). 484 Módi—Lontoi, op. dt. 485 Ullrich, op. dt. 486 Bognárné, op. dt. (95. lj.) Benson, op. dt. 184
