Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
Ezek a követelések tömören abban foglalhatók össze, hogy bizonyos földrajzi utalások, elnevezések attól függetlenül élvezzenek oltalmat, hogy fűződik-e konkrét gazdasági érdek ehhez az oltalomhoz. Javaslataik arra irányulnak, hogy az országaikban levő, általuk nemzetközi szervezethez bejelentett lista szerinti földrajzi egységek neveit mások — védjegyként vagy más módon — ne használhassák fel, s ez a tilalmi lista független lenne attól, a bejelentő országban folyik-e olyan gazdasági tevékenység, amelynek versenyképessége növelése szempontjából ezeknek a jelzéseknek használatára szüksége van. Eleve országonként 200 ilyen ,,bianco” elnevezés bejelentéséi kívánják lehetővé tenni, időszakonkénti kiegészítésekkel, s ezt a kivételezett lehetőséget a fejlődő országok számára biztosítani. (Ismét csak a preferenciaigény egy sajátos vetülete.) A javaslat elvileg védhető. Méltányos érdekei fűződnek az adott ország, régió területén tevékenykedőknek, hogy tevékenységük propagálására a vonzerővel bíró földrajzi jelzéseket kizárólagosan használhassák. Számosán kétségbevonják azonban annak indokoltságát, hogy olyan jelzéseket is blokkoljanak, amelyek mögött jelenleg — vagy belátható időn belül — tényleges gazdasági tevékenység nem rejlik. Arra utalnak, hogy a modem védjegyjog az ezzel kapcsolatos visszaélések ellen hatékony védelmet képes nyújtani, az esetleg fantáziaszóként használatos jelzések esetében pedig csak akkor indokolt — földrajzi vonatkozásokra hivatkozással — tilalmakat konstruálni, ha valóban meglévő gazdasági érdekek forognak fenn. Azt is felvetik, hogy amennyiben ez a kívánság megalapozott, aligha védhető álláspont ezt a lehetőséget kizárólag a fejlődő országokra korlátozni. Más országoknak is lehetnek nemzetközileg ismert, a fogyasztó tudatában vonzó képzeteket keltő földrajzi jelzései, amelyek használatának tilalma kívánatos, ha pillanatnyilag nem is folyik az adott tájon a jelzést felhasználó termelés, gazdasági tevékenység. Korábban a fejlődő országok javaslatai azt is magukban foglalták, hogy a tilalmi listán szereplő jelzések, elnevezések visszamenő hatállyal érvényesüljenek, azaz az ilyen utalásokat tartalmazó (fantáziaszóként keletkezett) védjegyek pl. töröltessenek, vagy az oltalom megújítása ne legyen lehetséges. 7. Üj aspektusok, új profilok A hagyományos modell bővülése 130. Már a korábbiakban is kitapintottunk olyan jelenségeket, amelyek a hagyományos modell bővülését jelezték, pl. a szűk értelemben vett technikán átnyúlás és a biológia körére kiterjeszkedés az oltalomképes alkotásfajták területén vagy a statika mellett a dinamika (szerződések) kérdései iránti fokozódó 185
