Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
A hazai ipar fejlesztésének, a hazai műszaki színvonal emelésének társadalmigazdasági-politikai jelentősége aligha vitatható. Ennek eszközéül szolgálhat egyrészt a hazai kutatási-fejlesztési bázis erősítése, másrészt az idegen, külföldön kifejlesztett technológiák, kutatási-fejlesztési eredmények átvétele és adaptálása. A két csatorna súlyát, arányait az adott állam tudománypolitikájának kell mérlegelnie. Nyilvánvaló, hogy a fejlődő — és nemcsak fejlődő — országokban belátható ideig a második csatorna tűnik fontosabbnak, tehát a külföldi eredmények hasznosítása, a ,,szellemi import”. Erre utalnak a nemzetközi licenciaforgalom jellegzetes adatai, az egyes „szegmensek” közötti áramlás arányai.481 A fogadó ország szempontjából kétségtelenül előnyösebb, ha a tiszta szellemi terméket importálja, mint ha az áruban megtestesítve kerül piacára, ez utóbbi nagyobb költségekkel és a hazai fejlesztés számára kevesebb előnnyel jár. Ahhoz azonban, hogy csupán a technológiát importálja egy adott ország, megfelelő fogadóbázisra. van szüksége. Számos fejlődő országban ez a bázis kevéssé adott, alacsony színvonalú a műszaki infrastruktúrája, hiányzik a szakmai tapasztalat, a megfelelő szakembergárda. Az adott megoldásra nézve iparjogvédelmi intézménnyel biztosított oltalom jogosultjának nem csupán gazdasági érdeke, de szakmai presztízse is fűződik találmánya megvalósításának színvonalához. A termelés specializálódásának erősödése, a racionális gyártási nagyságrend, a szabadalmas (vagy védjegyjogosult) gazdasági ereje nem mindig teszi lehetővé, ésszerűvé, gazdaságossá, hogy pl. leányvállalatokat telepítsen. Az ő szempontjából tehát az áru exportálása az előnyösebb. Meg kell jegyezni, hogy — amint erre már utalás történt — a fogyasztói érdek adott esetben azt diktálhatja, hogy a hazai gyártással szemben esetleg a —jobb minőséget, olykor még előnyösebb árat is eredményező — termékimportot helyezzék előtérbe. Mindenesetre itt több érdeket is mérlegelni kell. A hazai ipar fejlesztésének, a technológia importjának ösztönzésére számos lehetőség van. Vonzó pénzügyi szabályok, állami támogatások, az infrastruktúra fejlesztése stb. elősegíthetik az oltalom jogosultjainak hajlandóságát licenciaadásra, kooperációs megállapodások kötésére, közös (vegyes) vállalatok alapítására vagy általában a helyi lehetőségek közvetlenebb kiaknázására. Vonzó lehet a munkaerő olcsósága, helyi nyersanyagforrások hozzáférhetősége, szállítási költségek megtakarítása. Egyszóval kedvező gazdasági atmoszféra hatékonyan közrehathat a megfelelő szellemi import ösztönzésére.482 A megszerezni kívánt technológiát gyakran bástyázzák körül az importországban iparjogvédelmi intézmények, szabadalmak, védjegyek. Ezek megfelelő szabályozása, nevezetesen a hasznosítási kötelezettség, használati kényszer előírása elvileg serkentheti a tényleges hasznosítást. A tényleges, helyben történő gyakorlat-481 Mádi, op. cit. 482 Aguilar, op. cit. 183
