Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
elbánás elvének esetleges sérelmét illetően, meggyőzőnek tűnik az az álláspont, amely az ilyen — preferenciákat nyújtó — speciális megállapodásokat összeegyeztethetőnek ítéli az egyenlő elbánás elvével, feltéve egyrészt, hogy a sajátos előnyöket megfelelő kötelezettségek, tehát terhek is ellentételezik, másrészt, hogy elvileg lehetséges — valamennyi konzekvencia vállalásával — bárkinek csatlakozása az ilyen megállapodásokhoz.477 A fejlődő országok által támasztott preferenciaigények azonban más jellegűek. Amint azt az érvényesíteni kívánt és az egyenlő elbánás elvének felváltására szánt elvek megfogalmazása is tükrözi, a javukra szóló kedvezményes elbánást ,.viszonosság nélkül” kívánják érvényesíteni. Az így megfogalmazott, tehát viszonosság nélküli, egyoldalú preferencia igénylésének alapjaként a fejlődő országok hivatkoznak elmaradottságukra, szegénységükre, iparuk, gazdasági szerkezetük fejletlenségére, elmaradottságára, információ- és szakemberhiányra stb. Követeléseik elvi-politikai alapjaként azt hangsúlyozzák, hogy a technika és tudomány eredményei az egész emberiség közkincsét képezik, nem kis mértékben azért akkumulálódnak ezek a fejlett országokban, mert a kizsákmányoló-gyarmati rendszer következtében az ehhez szükséges fedezetet éppen a fejlődő országok rovására teremthették meg. Ebből következik, hogy a kizsákmányolásuk folytán (is) előállt eredményekből vissza kell juttatni, a fejlődő országokat előnyös feltételek mellett részesíteni kell a technika vívmányaiból.478 A fejlődő országoknak ez a követelése szervesen illeszkedik az új világgazdasági renddel kapcsolatos elképzelések rendszerébe, illetőleg az annak alapjául szolgáló érvek sorába. Ennek során nemegyszer drámaian mutatnak rá arra, hogy az „olló” egyre tovább nyílik, nevezetesen a modern termékek és maga a technológia egyre drágább, a fejlődő országok által szállított nyersanyagok ára pedig (kivéve a nyersolajét) általában esik.479 A kedvezményes elbánásra irányuló törekvések az iparjogvédelem különböző területein csapódnak le. Amint erre a II. fejezetben is utaltam, egyoldalú kedvezmények nyújtását kívánják a fejlődő országok az illetékek, az elsőbbségi, illetőleg az oltalmi idő tekintetében, erőteljesebb, a belső, hazai felhasználást, a nemzeti ipart támogató hasznosítási szankciók bevezetésének lehetőségét szorgalmazzák (erről a következő pontban), szakítani kívánnak az oltalmak függetlenségével, lehetőséget akarnak kapni sajátos, a protekcionista koncepciót támogató oltalmi formák bevezetésére stb. A hagyományos koncepció hívei a fent körvonalazott törekvésekkel szemben aggályokat, ellenérveket sorakoztatnak fel. így elvileg elismerik ugyan a fejlődő országok elmaradt helyzetét, annak indokoltságát, hogy a technológiai rés szűkítése jogos kívánság, ez tulajdonképpen nem csupán a fejlődő országok sajátos, 477 Pálos, op. cit. (52. lj.). 478 Mangalo, op. cit. 479 Tanulmányok az új világgazdasági rendről (szerk. Bognár /.), Budapest, különösen Dobozi I. és Bojkó B. tanulmányai; igen „színesen” ír erről a feszültségről J. J. Servan-Schreiber: Le défi mondial (Paris, 1980.) c. müvében. 180
