Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
koncepció (pl. az oltalmi formákat illetően) érvényesül. Egyelőre inkább a különálló nemzeti iparjogvédelmi rendszerek „külső illeszkedéséről”, mint a belső normák lényeges — és az egységesítés irányába ható — befolyásolásáról beszélhetünk.476 Ez persze elválaszthatatlan az iparjogvédelem intézményrendszerérői az adott ország gazdaság- és jogpolitikai koncepciója által kialakított szereptől, az innovációs érdekeltség megközelítésétől. 6. Hagyományos elvek eróziója A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés főbb elvei 126. Az iparjogvédelem területén folyó nemzetközi kooperáció hagyományosan kialakult elveit, szabályait a II. fejezetben viszonylag részletesen elemeztem. Ezeket a közös elveket elsősorban a PUE rögzíti. Kiemelkedő fontosságú ilyen elvek az egyenlő elbánás elve, az oltalmak függetlensége, az import szabadsága, az uniós elsőbbség intézménye stb. A hagyományos elvekkel kapcsolatos aggályokról, támadásokról részben a II. fejezetben — a PUE aktuális revíziója kapcsán —, részben a III. fejezetben — az egyes országok, országcsoportok sajátos érdekeivel összefüggésben — ugyancsak esett szó. Ezeknek az elveknek különösen a fejlődő országok oldaláról történt értékelése sokszor olyan következtetéseket enged levonni, hogy nem kisszámú — részben PUE-tag, részben PUE-n kívüli — ország nemzeti érdekeivel ezek a hagyományos elvek ellentétesek, vagy legalábbis nem adekvát módon tükrözik e sajátos érdekeket. A hagyományos szabadalmi, tágabban iparjogvédelmi szabályok és elvek eróziója tükröződik számos ország iparjogvédelmi kodifikációjában és gyakorlatában, de nemzetközi porondon is erőteljes képviselethez jutnak ezek a koncepciók, törekvések. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül és nem mentesen bizonyos átfedésektől — három ilyen területet vizsgálok. Egyenlő elbánás v/s preferencia 127. Amint erre korábban utaltam, a PUE normái elvileg nem tiltják olyan szükebb — akár bi-, akár multilaterális — megállapodások kötését az iparjogvédelmi együttműködés terén, amelyek a szorosabb kapcsolatra építve a megállapodás résztvevői számára bizonyos sajátos előnyöket helyeznek kilátásba. Bár merülnek fel aggályok az ilyen megállapodások PUE-konformitását, különösen az egyenlő 474 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). 12* 179
