Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
107. Számos, a fejlődő országok által kifogásolt — és fentiekben idézett — szerződési feltétel kikötésének érvényessége problematikus az antitrust, illetőleg kartellkorlátozó jogszabályokkal összefüggésben is. Az újabb praxisban különösen a Közös Piac területén merültek fel ilyen problémák.440 A Római Szerződés 85—86. cikkei, amelyek elvileg tiltják a szabad versenyt gátló kikötéseket., kizárólagos, monopolhelyzeteket eredményező megállapodásokat, kezdettől fogva összeütközések forrásaivá váltak az iparjogvédelmi intézmények abszolút szerkezetére építő licenciaszerződések néhány szokásos feltételével. Ingadozó gyakorlat, nem mindig következetes döntések tükrözik ezt az ellentmondást. A gyakorlatban kialakult azoknak a szerződéses feltételeknek a listája, amelyet a Közös Piac illetékes fórumai olyannak ítéltek, mint amelyek a Római Szerződés hivatkozott cikkeibe ütköznek.441 Újabb problémát jelentett a Müncheni, s elsősorban a Luxemburgi Megállapodás megkötése, amely utóbbi pl. kifejezetten lehetővé teszi a kizárólagos licencia adását, ami nyilvánvalóan monopolszituációt alakít ki.442 Legújabban a Közös Piac Bizottsága Tervezetet fogadott el, amely részben általános jelleggel rögzíti, melyek azok a szerződési feltételek, amelyek nem ütköznek a Római Szerződésbe, illetőleg felsorolja azokat a feltételeket, amelyek esetén ún. csoportos kivétel kerül megállapításra.443 A tilalmazott feltételek különösen a multilaterális szerződésekre (patent-pool-ok stb.) vonatkoznak. A kizárólagosságot önmagában nem tilalmazza, de pl. gyártási kizárólagosság esetén lényeges az érintett „nagyságrend” (pl. az érintett lakosság száma a Közös Piacon belül nem haladja meg a 100 milliót) vagy a kizárólagosság időtartama (5 éven belül felmondási jog). A forgalmazási kizárólagosság feltételei szigorúbbak. Csak bizonyos feltételek esetén nem fenyegeti érvénytelenség az olyan szerződéses feltételeket, mint pl. a felhasználási korlátozás, a licenciára történő utalás, a minőség-ellenőrzés, az árukapcsolás különböző változatai, a továbbfejlesztés átadására vonatkozó kötelezettség, az ún. minimumkikötések (díj vagy hasznosítás tekintetében) stb. Néhány feltétel kifejezetten tilalmazott. Ilyen a már hivatkozott meg-nem-támadási klauzula, a non-concurrence előírása, az oltalom megszűnése utáni fizetési kötelezettség, árkorlátozási kikötések a licencia alapján gyártott 440 Átfogóan Cawthra, op. cit.; W. Schlieder: Die Auswirkungen des EWG-Vertrages auf die gewerblichen Schutzrechte, GRUR Im. 1973/9.; J. Weltz: Der Einfluss des Wettbewerbsrecht der EWG auf die Patentlizenzverträge, N 1978/7—8.; Mádl, op. cit. (2t9. lj.). kül. pp. 205. et seq.; Bokor J.: Licenciakereskedelem és a Római Szerződés, UL, 1977/18—19. 441 Cawthra, op. cit. 12 ilyen tipikus szerződési klauzulát sorol fel. 442 G. Albrechtskirchinger: Die Bedeutung der Ergebnisse der Luxemburger Konferenz über das Gemeinschaftspatent für das Recht der Lizenzverträge, GRUR Im. 1976/6.; U. Theune: Die Beurteilung ausschliesslicher Patentlizenzverträge nach Art. 85 EWG-V., GRUR Int. 1977/2—3.; M. Schödermeier: Die Ernte der „Maissaat”: Einige Anwendungen zum Verhältnis von Art. 30 und 85 EWG—Vertrag, GRUR Im. 1987/2. 443 Bokor, (440. lj.), Cawthra, op. cit. 164
