Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
A használati minta 98. Vitatott, hogy a használati mintát a műszaki alkotások hierarchiájában kell-e elhelyezni, vagy az oltalmi formák variánsai között. Mindkét álláspont mellett felhozhatók elméleti és gyakorlati érvek. Használati mintaként általában olyan műszaki alkotások oltalmazhatok, amelyek az „igazi” találmányokéhoz képest alacsonyabb műszaki színvonalat mutatnak, sőt általában körük leszűkül bizonyos területre (szerkezeti elrendezés, kialakítás). Az újdonság megkívánt foka rendszerint azonos a szabadalmazhatóság esetén előírt abszolút újdonsági fokkal, bár esetenként csak a lokális újdonság követelményét állítják fel. Tipikusnak mondható a kevésbé igényes vizsgálati rendszer (pl. bejelentési rendszer) alkalmazása, továbbá az oltalmi idő is — összehasonlítva a szabadaloméval — általában rövidebb (6—10 év409). A mintaoltalom szerkezetét tekintve a szabadaloméval azonos, abszolút szerkezetű. A használati minta oltalmát nem túlságosan nagyszámú jogrendszer ismeri.410 Meggondolkoztató azonban, hogy iparilag éppen nem fejletlen országok használják fel — a gyakorlat tanúsága szerint nem is eredménytelenül — ezt az oltalmi formát (sok esetben a szabadalommal konvertálható kapcsolatban). Különösen figyelmet érdemel az NSZK tapasztalata, ahol a halasztott vizsgálat bevezetésével arra lehetett következtetni, hogy a használati minták népszerűsége radikálisan csökkenni fog, az azonban nem következett be. Egyesek rámutatnak ezzel kapcsolatban arra, hogy a regionális (pl. európai) szabadalmak jelentőségének növekedésével a nemzeti szabadalmak súlya csökkenhet, s a lokális oltalom jellegzetes formájává éppen a használati minta válhat. Végeredményben megalapozottan minősíthetjük a használati mintaoltalmat a találmányok bizonyos kategóriájára alkalmazott sajátos oltalmi formának, tehát — ha úgy tetszik — szabadalmi variánsnak. (Sokan „kis szabadaloménak is nevezik.) Alkalmazása az oltalmi formák skáláját differenciáltabbá, gazdagabbá teszi. Hazai jogunkat illetően is többen állást foglaltak de lege ferenda a használati minta oltalmának bevezetése érdekében.411 409 Bár találunk egészen rövid (4 év, olasz jog) és viszonylag hosszú (15 év, Japán) oltalmi időket is. 410 így Brazília, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Japán, NSZK, Olaszország, Lengyelország, Portugália, és Spanyolország joga. Sokan a francia certificat d’utilité intézményét is ebbe a kategóriába sorolják. Ld. Baxter, op. cit. pp. 29. et seq Legújabban Hollandiában dolgoztak ki törvénytervezetet a használati minta bevezetésére. 411 így Világhy, op. cit. (21. lj.) Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). 152
