Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
variánsoknak tekinthetők bizonyos speciális, pl. növényi*os vagy gyógyszer-405 406 szabadalmak is. Ide sorolható a már hivatkozott caveat, a titkos szabadalom, valamint az ún. regisztrációs szabadalom is. Ez utóbbi, amely az „anyaországban” megadott szabadalomnak puszta lajstromozás folytán történő honosítását jelenti, a tipikus esetben gyarmati kapcsolatokra vezethető vissza, de szerepe lehet a nagyságrendből adódó praktikumnak (pl. Olaszország—Vatikán, Svájc—-Liechtenstein) is. Lényegében a szabadalom differenciált szabályozását tükrözik azok a megoldások is, amelyek az oltalmi idő tekintetében differenciálnak, részben a találmány fontossága, súlya, részben esetleg jellege alapján. A rövidebb-hosszabb oltalmi idő esetenként a bejelentő választásától, nemritkán azonban az engedélyező hatóság megítélésétől függ.407 Egyes jogrendszerek (elsősorban common law területen) lehetővé teszik az oltalmi idő meghosszabítását is. A PUE revíziója során ismételten felmerült annak a lehetősége, hogy egyes országok sajátos, nemzeti érdekeiket hangsúlyozottabban kifejezésre juttató szabadalomfajtákat, pl. technológiaátadási vagy -fejlesztési szabadalmakat iktassanak be intézményrendszerükbe. Ez a technológiaátadási szabadalom, amelynek részletes feltételeinek kimunkálására a WIPO keretében (és a fejlődő országok részére kidolgozott találmányi mintatörvényhez kapcsolva) került sor, tulajdonképpen egy sajátos válfaja az importszabadalomnak.408 Feltétele egy külföldön már megadott szabadalom, s erre építve a bejelentést a külföldi szabadalom jogosultja kizárólag a bejelentési ország állampolgárával vagy jogi személyével együttesen teheti meg. Ugyancsak feltétel, hogy az együttes bejelentést megelőzően a külföldi jogosult a hazai partnerrel (leendő szabadalmastársával) olyan technológiaátadási szerződést kössön, amely a szabadalomhoz kapcsolódó know-how rendelkezésre bocsátását is biztosítja (ez a korszerű licenciaszerződés modellje!). A külföldi és hazai szabadalmastársak csak együttesen dönthetnek a hasznosítás kérdéseiben, bizonyos közérdekű korlátok között. Igen lényeges rendelkezés, hogy hasznosításnak kizárólag a bejelentési országban történő gyakorlatbavétel minősül, az import nem, sőt ha a szabadalmasok engedélyével kerül importra sor, ez az oltalom megszűnéséhez vezet, akárcsak az a körülmény, ha a megadástól számított 2 éven belül nem kerül sor a hasznosításra. Az oltalmi idő a megadástól számított 10 év (de legfeljebb a bejelentéstől számított 15 év), s az oltalom fenntartásának nem csupán a fenntartási illeték fizetése a feltétele, hanem az is, hogy a szabadalmasok évente megnyugtatóan igazolják a kellő mérvű hasznosítást. Természetesen az oltalom megszűnéséhez vezet az eredeti külföldi oltalom megszűnése is. 405 Az USA szabadalmi joga. 406 Egyiptom, Kuwait, India, Libia szabadalmi joga. A francia jogrendszer is ismert az 1968. évi reformig speciális gyógyszerszabadalmat. 401 így Irán, Líbia szabadalmi joga. Hasonló koncepciót tükröz Somorjay O. (Proceedings 3.) érdekes javaslata a szakaszos szabadalmi oltalomról. 408 Részletesen Parragh G.-né: A fejlődő országok és a nemzetközi iparjogvédelem, MIÉ Közleményei, 23. Az importszabadalom ilyen — történeti — megközelítésére B Dölemeyer: Einführungsprivilegien und Einführungspatente als historische Mittel des Technologietransfers, GRUR Int. 1985/11. 151
