Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
Önmagában ismert részelemek felhasználásával is jöhet létre szabadalmazható találmány, ha az alkalmazás módja vagy új területe, a műveletek sorrendje, illetve az ismert elemek sajátos együttalkalmazása — kombinációja — jelenti az újdonságot és a haladást. (Legf. B. Pkf. IV.20.217/1978.) Műszaki megoldás új területre való kiterjesztése, önmagukban ismert elemek együttes alkalmazása önmagában nem szabadalmazható találmány. (Legf. B. Pkf. IV.21.173/1979.) Új, találmányi jellegű megoldás létrejöhet valamely anyagnak a technika körében nem ismert célra történő felhasználásával is. (Legf. B. Pkf. IV. 20.052/1978.). Kizárt alkotásfajták, speciális találmányok 80. A hivatkozott általános tendenciák tükröződnek bizonyos sajátos találmány(alkotás)fajták jogalkotói-elméleti értékelésében, nevezetesen a „műszaki” jelleg határainak értelmezésében. Ezzel összefüggésben négy sajátos területet veszek vizsgálódás alá, a kémiai és a mikrobiológiai találmányok, az állat- és növényfajták oltalmazhatósága, valamint a software oltalma kérdéseit. A vegyi termékek oltalma 81. A kémia területén létrejött alkotások tekintetében két koncepció figyelhető meg. Vannak jogrendszerek, amelyek (esetleg differenciált módszerekkel) a vegyi eljárással létrehozott termékre is adnak szabadalmi oltalmat, mások csupán az előállításra alkalmazott eljárásra. (Hatályos hazai jogszabályunk is az eljárási szabadalom koncepcióját fogadja el.) A termékoltalom-ellenes (itt és a továbbiakban termékoltalmon természetesen a vegyi termékek oltalmát értem) jogalkotói álláspont — hagyományosan — egyrészt bizonyos elméleti, másrészt praktikus szempontokra hivatkozik. Az elméleti ellenérvek (különösen Kohler nevéhez fűződve) arra hivatkoznak nevezetesen, hogy a kémia tulajdonképpen a természetben amúgy is fellelhető anyagokat reprodukálja mesterséges eljárások segítségével, továbbá, hogy az anyagok képződésére vezető kémiai folyamatokat nem lehet kellően megfigyelni. A gyakorlati érvelés arra szokott hivatkozni, hogy a vegyi termékek jelentős része olyan (ez különösen a gyógyszerekre, élelmiszerekre vonatkozik), amelyek tekintetében a közérdek (mind a fogyasztói, mind bizonyos termelői érdekek) megkívánja a monopolhelyzetek kialakulásának meggátlását vagy legalábbis korlátozását.307 Szokás még hivatkoz-J07 Szabadalmi törvényünk indokolása szerint is „nyilvánvaló... hogy jelentős társadalmi és népgazdasági érdeket sértene, ha gyógyszernek vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló terméknek — mint az emberek, illetve állatok létfenntartását biztosító közszükségleti cikkeknek — forgalmát szabadalmi jog korlátozná. Ugyancsak hátrányos lenne a mind nagyobb jelentőségű vegyipar fejlesztése szempontjából, ha bármilyen vegyi termék szabadalmi oltalma kizárná, hogy az oltalmazott vegyi terméket újabb, fejlettebb eljárással előállítsák.” 121
