Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
A tendenciák általános jellemzése 76. Ezek a tendenciák, amelyek természetesen nem kizárólag s nem is elsősorban az iparjogvédelmet jellemzik, ellentétek feszülésére épülnek. Kétségtelenül megfigyelhető nevezetesen a kérdéses jogterület egységesedése, közelítése. Ugyanakkor nem tagadhatok a differenciálódás, divergencia jelenségei sem. Az iparjogvédelem intézményrendszerét, működési mechanizmusát egyre jobban jellemzi a komplexitásra, való törekvés, ugyanakkor jelentkezik a specializálódás tendenciája is. Prima facie úgy tűnik, az iparjogvédelem jogterülete sem kivétel az alól az általános fejlődési törvényszerűség alól, amely számos más jogterületen is érvényesül, nevezetesen, hogy szükségszerűen jelentkeznek — mondhatni — centrifugális és centripetális törekvések, tendenciák. Kiterjedhetnek az adott jogágazat klasszikus határai, másrészt bizonyos új jelenségek feszítik a hagyományos kereteket, kikívánkoznak azokból, önállósulni törekszenek vagy más jogterülethez csapódnak.279 Ezeknek az ellentétes, nem mindig és nem könnyen szintézisbe hozható tendenciáknak erősödése jellemzi korunk iparjogvédelmi rendszerét (sőt általában a szellemi alkotások jogterületét). A következő elemzések során megkísérlem igazolni ezeknek a tendenciáknak az érvényesülését, illetőleg azt, hogy az egységesedés irányába ható centripetális törekvések általában az erősebbek. A teljességre törekvés igénye nélkül az iparjogvédelem néhány olyan fontos területét választom illusztrációs bázisként, amelyeken a hivatkozott tendenciák viszonylag jól megfigyelhetők. Ilyenek az oltalmazható alkotások köre, az oltalmazott alkotások variánsainak alakulása, az oltalmi formák, az iparjogvédelmi kapcsolatok dinamikájának, a szerződéses módszerek alkalmazásának területe, az univerzalitás és regionalitás „konkurenciája”, egyes jellegzetes elvek eróziója, a hagyományos megközelítések új, szokatlan aspektusokkal dúsulása. Az egyes területeknek, az ezeken ható törekvéseknek bemutatása során természetesen túl kell lépnünk az iparjogvédelem szoros értelemben vett nemzetközi intézményi keretein (cf. a II. fejezetet), vizsgálódásunk körébe messzemenően be kell vonnunk az egyes országok nemzeti iparjogvédelmi rendszerét is. 119 Borsi. Sárközy, op. cit. (18. lj.). 8 113
