Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
felülvizsgálata során a sajátos szocialista érdekek és vonások túkröztetésébe. Ennek feltételei közé tartozik a nemzetközi iparjogvédelmi szervezet döntéshozatali mechanizmusának reformja, a többségi elv ésszerű érvényesítése (cf. a II. fejezet). A szocialista országok érdekei ugyancsak mutatnak divergálást. Nem azonos az értékelése nevezetesen a szerzői tanúsítványi formának, figyelemmel a gazdaságirányítási koncepciók bizonyos eltéréseire is. Érdekkonfliktusok keletkeztek egyes országok között az eredetmegjelölés területén is (pl. a tokaji bor körüli vita). 71. A legszembetűnőbb és leginkább hangot kapott speciális érdekeket a fejlődő országok vonatkozásában figyelhetjük meg. Bár a tőkés vagy szocialista országok csoportjain belül is számos különbség, sajátos érdek, belső ellentmondás tárható fel, a fejlődő országok csoportjához viszonyítva bármelyikük a homogeneitás prototípusának minősíthető. Nagyságrendjét, fejlettségi szintjét, gazdasági struktúráját, természeti kincseit, orientációját stb. tekintve rendkívül heterogén országokat egyesít a fejlődő országok kategóriája.256 A műszaki fejlődés, ezzel összefüggésben az* iparjogvédelem szempontjából igen lényeges különbségek vannak az egyes fejlődő országok között az önálló alkotások létrehozásának személyi és szervezeti feltételeit, a technológiák belső hasznosítási esélyeit, az idegen technológiák adaptációjának, adszorpciójának lehetőségeit illetően.257 A harmadik világ tehát korántsem egységes, joggal különböztetnek meg olykor már „negyedik” világot, belső ellentéteik néha már egyébként jellegzetesen egységes fellépésüket is érintik.258 Az új világgazdasági rend megteremtésének szükségességét elsősorban a fejlődő országok érdekei diktálják. Nem kétséges, hogy ezek az érdekek jogosak, egészséges morális érzék aligha viselheti el a nyomornak egyes fejlődő országokban tapasztalható szintjét, a fejlettségi szint „gap”-jének tágulását, olykor az adott ország fejlődésének szinte kilátástalanságát. Nem csupán a morális megfontolásokra építő planetáris szolidaritás diktálja a fejlődő országok megsegítésének törekvéseit, hanem a fejlett országok saját jól felfogott érdekei is, a jelenlegi divergencia a világméretű együttműködés korában a fejlett országok továbbfejlődésének is gátja lehet. Ezeket a nemzetközileg is megfogalmazott elveket a szocialista országok messzemenően helyeslik és támogatják, s a tőkés országok sem zárkózhatnak el — ha esetenként kényszeredetten, a nemzetközi közvélemény erkölcsi nyomására is — ezeknek az elveknek, célkitűzéseknek az elfogadásától.259 256 Tanulmányok az új világgazdasági rendről (3. lj.). 257 Erre részletesen Parraghné, op. cit. (33. lj.) pp. 6. et seq. 258 A PUE genfi revíziós konferenciájának első ülésszaka részben azért sem végzett érdemi munkát, mert a fejlődő országok csoportja nehezen egyezett meg a képviseletük kérdésében. Ld. Kunz-Hallstein, op. cit. (133. lj.). 259 Az új világgazdasági rendről részletesen Tanulmányok az új világgazdasági rendről; Erasmus, op. cit. 105
