Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
Más azonban az elvekei és elérendő célokéi illetően egységes álláspontra jutni, s ismét más dolog egyetérteni az ezek elérését, megvalósítását szolgáló módszerekben. Ehhez képest más dolog deklarálni, hogy a technológiai fejlődés eredményei az egész emberiség közkincsét képezik, s más kérdés megtalálni azokat a gazdaságijogi módszereket, amelyek a technológia elterjedését, áramlását célszerűen, az érdekek lehetséges harmóniájának biztosításával elősegíthetik, megszervezhetik. A műszaki alkotásokhoz való hozzáférés a fejlődő országok egyik alapvető közös érdeke, s ez az érdek honorálást követel az iparjogvédelem területén is.260 A technológiák előnyös megszerzése érdekében folytatott harcban a fejlődő országok egyik alapvető törekvése a technológia átadását szervező — tág értelemben vett licencia — szerződések számukra előnyös, nemzetközileg standardizált feltételeinek kialakítása. Egy ilyen Magatartási Kódexnek az általános elfogadása már régen napirenden szerepel.261 E folyamat főbb állomásait jelentik az ún. Havanna-Charta, az ECOSOC különböző javaslatai, a tárgyban 1958—1973 között szervezett konferenciák, majd az 1974. évi hivatkozott ENSZ-határozatok alapján kibontakozott és jelenleg is tartó fázis, amelynek célzott végeredménye egy univerzális Technológiaátadási Magatartási Kódex létrehozása. A különböző tervezetvariánsok tekintetében még számos nyitott kérdés van, igen kétséges belátható időn belül az egységesen elfogadható formula. Különösen vitatott a Kódex jellege, esetleges kogenciája, az egyes korlátozó klauzulák tilalmi listája (bár itt kétségtelenül közeledtek az álláspontok), a viták eldöntésének módszerei stb. A fejlődő országok jó részében alapos kétségeket támasztanak az iparjogvédelmi intézmények által biztosított monopolhelyzetek létjogosultságát illetően. Különösen a szabadalmi rendszer pozitív hatását a műszaki fejlődésre általában, és a fejlődő országok sajátos érdekei szempontjából különösen, kérdőjelezik meg.262 260 A fejlődő országok törekvéseinek iparjogvédelmi vonatkozásaira átfogó jelleggel Parraghné, op. cit. (39. lj.); Sunshine—Buxbaum, op. cit. Vol. II. pp. 37. et seq.; Horváth Gy.: A fejlődő országok iparjogvédelmi gondjai, UL 1971/8.; P Kunz-Hallstein: Patentschutz, Technologietransfer und Entwicklungsländer — eine Bestandaufnahme, GRUR Int. 1975/8—9.;N. Mangalo: Patentschutz und Technologietransfer im Nord-Süd-Konflikt, GRUR Int. 1977/10.; H. Stumpf: Interessenlage und Interessenkollision beim Technologietransfer: die Rolle des Patentwesen, GRUR Int. 1977/12. 261 A Code of Conduct „fejlődéstörténetéről” és aktuális kérdéseiről részletesen Parraghné, op. cit. (39. lj.) pp. 43. et seq.; Erasmus, op. cit.; M. B. Finnegan előadása a MIE-AIPPI 1976. évi nemzetközi konferencián, UL 1976/19.; Bokor J.: Az „új világgazdasági rend” és a „harmadik világ”, UL 1977/5.; W. Fikentscher—P. Kunz-Hallstein: Technologietransfer an Entwicklungsländer und Kartellrecht, GRUR Int. 1979/10.; W. Fikentscher: The Draft International Code of Conduct on the Transfer of Technology, IlC-Studies, Vol. 4 . 1980. 262 Parraghné op. cit. (39. lj.) Sunshine—Buxbaum, op. cit. Bobrovszky, op. cit. (45. lj.); továbbá M. Hiance—Y. Plasseraud: Brevet el sous-développement, Paris, 1973.; Ld. még Palágyi T. beszámolóját a monte-carlói „Nemzetközi szabadalmi stratégia” c. konferenciáról, UL 1979/14, 15. 106
