Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
nemegyszer éles ellentétek jelentkeznek, vagy gondoljunk az USA—Japán—Nyugat Európa gazdasági konfliktusokra, az ún. GATT-kibúvók gyakori keresésére.253 A tőkés országok közötti gazdasági ellentétek lecsapódnak az iparjogvédelem területén is. Az alapkérdésekben általában egységesnek mondható tőkés koncepció nem zárja ki, hogy ne vezessen adott esetben konfliktusokhoz egy-egy ország — sajátos adottságaira építő — érdeke. Ilyen érdekösszeütközések jelentkeznek nevezetesen az oltalmazhatósági feltételek vagy a „találmányi szint” eltérő megítélése, az oltalomból történő kizárás eseteinek szabályozása kapcsán. Közismert pl. hogy a gyógyszerek szabadalmazhatóságát radikálisan kizáró olasz jogalkotás előnyös pozíciót teremtett az olasz gyógyszerexportőrök számára, s ez nem kevés súrlódást idézett elő. Vagy az 1968. évi francia szabadalmi törvény — félhivatalos információk szerint — tudatosan és kifejezetten azért (is) zárta ki a szabadalmazhatóság köréből a software-t, mert joggal tartott egy sajátos „défi américain”-től. Sajátos és sokszor éles érdekösszeütközések tanúja az eredetmegjelölés és származási jelzések területe, különösen a mezőgazdasági-élelmiszeripari tevékenységben érdekelt országok érdekei ütközhetnek itt részben egymáséival, részben az „ipari profilú” országokéival. 70. A szocialista országok álláspontja az iparjogvédelem jelenlegi rendszerének értékelését illetően alapvetően ugyancsak pozitív, ha nem is kritikamentes. A műszaki fejlődésnek a szocialista országok gazdasági fejlődésében játszott szerepe, s a nemzetközi együttműködés tudatos szorgalmazása, egyaránt megalapozzák azt a szocialista országok által vallott és képviselt nézetet, amely szerint az iparjogvédelem jelenlegi nemzetközi rendszere lényegében hasznos kereteket nyújt az együttműködés kiszélesítéséhez.254 Ezt a pozitív értékelést tanúsítja a PUE-ben és számos mellékegyezményében játszott aktív szerepük is. A műszaki alkotások nemzetközi forgalmát, az ún. technology transfer-t illetően — ha nem is osztják mindenben a fejlődő országok által megfogalmazott koncepciókat — a szocialista országok érdekei is a jelenlegi gyakorlat bizonyos módosítását, a tipikus szerződési feltételek bizonyos egyoldalúságainak nyesegetését indokolják. Ez nyilvánvalóan adódik abból, hogy a szocialista országok többsége a jelentős műszaki alkotások tekintetében inkább importőr, mint exportőr.255 Számos szocialista ország jogrendszere a találmányok preferált oltalmi formájaként a szerzői tanúsítvány intézményét ismeri el. (Ennek az oltalmi formának előnyeiről és hátrányairól, kapcsolódásáról a gazdaságirányítás adott rendszeréhez Id. a IV. fejezetben.) Érdekük ennélfogva, hogy a tanúsítványi forma megfelelő honorálást kapjon az iparjogvédelem nemzetközi rendszerében is. Ugyancsak érdeke a szocialista országoknak, hogy súlyuknak megfelelő beleszólásuk legyen a nemzetközi iparjogvédelmi rendszer alakításába, esetleges 253 Gyenge, op. cit. 254 Átfogóan St. Pretnar: La protection de la propriété industrielle et l’ordre social, Prop. ind. 1981/4. 255 Erre nézve részletesebben Mádl, op. cit.; Lontai, op. cit. (71. lj.), kül. pp. 19. et seq. 104
