Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
mas kizárólagos jogait „kimerítette” azzal, hogy a találmány tárgyát képező terméket forgalomba bocsátotta. Visszatérve a használati mintára adott licenciára, megállapítható az eddigi esetek alapján, hogy a szolgáltatási franchising területén csak igen kevés esetben van erre szükség. Összefoglalva megállapítható, hogy a franchise szerződésben érvényesített licencia átruházás elsősorban a termelési franchise rendszerekre korlátozódik. A szerződésben a franchise-átvevő ellenszolgáltatásért vállalja azt a kötelezettséget, hogy a licencia engedélynek megfelelően megnövelt franchise díjat fizeti meg. A licencia szerződés tényállásszerű előfeltételének megvizsgálása után megállapítható, hogy a jogkimerítés elve alapján az áruk további értékesítéséhez egy szabadalmi, használati minta vagy ipari minta licencia nem szükséges. így a szolgáltatási franchise rendszernek is csupán egyik részét teszik ki a licencia szerződés elemek. A franchise szerződés jogi értékelése és besorolása arra a vitára és véleménykülönbségre emlékeztet, amely a hardverre és szoftverre vonatkozó licenciát illette. Az elektromos adatfeldolgozás mai színvonala sokak számára kérdésessé tette a hatályos jog alkalmazhatóságát. A szoftver szerzői jogi oltalom alá tartozó immateriális anyagi jogként való értelmezése elvezetett az adásvételi szerződés, munkaszerződés, licencia vagy haszonbérleti szerződés kötelmi jogi normáinak alkalmazhatóságához. A franchise szerződés jogilag és valóságosan is időbelileg megegyezik a személyi számítógépek és a hozzá tartozó szoftverek termelésének megkezdésével. A franchising-gal kapcsolatos viták azonban a bíróságokat valószínűleg kevésbé fogják terhelni. Mindennek az oka az, hogy a személyi számítógépek széles körben elterjedtek, ami a számítógépes programok fo57
